Az elmúlt hét nem fukarkodott eseményekben, jobbnál jobb rendezvényeken volt alkalmam részt venni. Mind közül a legkedvesebb mégis a Budapesti Őszi Fesztivál keretén belül megrendezett Food&Film fesztivál volt, amelyet a
Kino mozi szervezett. Amikor néhány hónapja felkértek, nem is volt kérdés, hogy milyen örömmel mondok igent. (már az ősidőkben, a Kispad vendégírójaként is foglalkoztatott a
filmes főzés, és reménykedtem, hogy egyszer valaki szervez majd egy színvonalas gasztronómiai filmfesztivált. Itt volt az ideje!) Kértem, hogy én választhassak filmet, így amikor megnéztem a lehetőségeket, nem is volt kérdés, hogy
Fatih Akin: Soul Kitchen filmjét választom. A török származású, német rendező összes filmjét ismerem és nagyon szeretem. Mint utólag kiderült, teljesen atipikus filmről van szó, amely
Fatih Akin egy új oldalát mutatja meg. Egyébként rendkívül szórakoztató, csak ajánlani tudom mindenkinek (a rendezvényt meg sem tudtam hirdetni, mert az összes jegy jó előre elfogyott). Így esett, hogy egy szép őszi délelőttön a Kino mozi kistermében találtam magam, és egy szál magamban megnéztem a filmet, hogy ihletet szerezzek a főzéshez. Íme a végeredmény (amely a film ismeretében értelmezhető igazán):
A Soul Kitchen menü:Hideg, mentás uborkagazpacho
„Hamburgi „ céklás burgonyasaláta kaprival, fasírt
Fehércsokoládékrém kassziával
Az előétel és a desszert mindkettő egyértelműen kapcsolódik a filmhez, bíztam benne, hogy megtekintése alatt, bizonyos jeleneteknél a többségnél elérkezik egy „aha-pillanat”, amikor összerakja az ételt és az elgondolást. A céklás burgonyasaláta már némi magyarázatra szorul. Két dolog ihlette: egyrészt a filmbéli étterem kínálata, másrészt a hamburgi specialitás: az ún.
Labskaus (a film Hamburgban játszódik). Ez az étel valójában egy rózsaszínű, nehezen meghatározható massza, amely darált marhahúsból, burgonyából, céklából , csemegeuborkából és heringből áll. Egyes legendák szerint már évszázadokkal ezelőtt létezett, igazi matrózétel volt, amelyet azért is fejlesztettek ki, hogy a skorbutban megbetegedett és ezáltal igen hiányos fogazattal bíró matrózok tudják fogyasztani.
A saláta öntete húslevessel készül, amelyet a burgonya szépen felszív. Nagyon jó fasírttal, rántott-, vagy füstölt halakkal, buggyantott tojással, vagy csak magában. Mivel a végeredményt nagyon meghatározza a savassága, fontos a jó minőségű fehérborecet, én ebből a a bécsi Naschmarkton kapható Gegenbauer Neuburger Spatlese ecetre esküszöm.
Céklás burgonyasaláta kapribogyóval
Hozzávalók (8-10 adag)
25dkg cékla (1 közepes), megsütve, felkockázva
1kg burgonya, megfőzve, felkockázva
3 evőkanál olívaolaj
2 hagyma, finomra aprítva
3 evőkanál olívaolaj a hagymához
Öntet:
0,5dl jó minőségű fehérborecet (pl. Gegenbauer Neuburger Spatlese)
½ kávéskanál dijoni mustár
0,5dl olívaolaj
1,5dl leszűrt húsleves
1 evőkanál kapribogyó, leöblítve
3 evőkanál snidling, finomra aprítva
só, bors
Megsütjük a céklát: A sütőt előmelegítjük 200C fokra. A céklát egy darab alufóliára helyezzük, meglocsoljuk néhány csepp olívaolajjal, meghintjük sóval és becsomagoljuk. A sütőben kb. 50 percig sütjük, amíg megpuhul. (Előző nap is elkészíthető). Meghámozzuk és egyenletes méretű kockákra szeleteljük. A hagymát az olívaolajon dinszteljük, kissé karamellizáljuk. A burgonyát héjastul, egészben , sós vízben megfőzzük. Meghámozzuk, majd 0,5cm-es kockákra vágjuk. Összekeverjük a felkockázott céklával, hozzáadjuk a karamellizált hagymát és a megmosott, leöblített kapribogyót. A fehérborecethez adjuk a sót , borsot és a mustárt, simára keverjük. Lassan hozzáadjuk az olívaolajat és a felmelegített húslevest. Az öntetet a céklás burgonyára öntjük, legalább 15 percig állni hagyjuk, hogy kissé felvegye azt. Végén még egyszer szükség szerint sóval, borssal, ecettel ízesítjük. Tálálás előtt összeforgatjuk a finomra aprított snidlinggel.
A többi receptet is hamarosan felteszem.