Grillezett velőscsont
“Hozhatom a velőscsontot,
nagyságos uram? –Valóban. Csak arra figyelmeztetem, Vendelin barátom, hogy
kenyérszeleteket pirítsanak hozzá, mert a zsemlye ilyesmihez nagyon nem
alkalmas. És forró legyen, mint a babám szíve.” A Szindbád legendás jelenetében (2.53-nál) néhány perccel később Latinovits lassan kiemeli a velőscsontot a leveses
tálból, damasztszalvétával megfogja, és kiüti belőle a velőt, egyenesen a
tányér közepére. Remeg, eldől. Pirítósra keni, pirospaprikával szórja.
Fergus Henderson, a londoni
St. John étterem konyhafőnöke állítólag szintén filmből kapott kedvet ahhoz,
hogy a velőscsont legyen az étlapja emblematikus fogása. (Itt egy egészen friss beszámoló róla.) Ő Marco Ferreri - nem
éppen szindbádi megközelítésű- Nagy zabálásából nyert ihletet, ott Marcello
Mastroianni eszi. A nemzetközi gasztronómia Hendersonnak köszönheti a
grillezett velőscsont műfajának elterjedését, kb. 2 évvel ezelőtt (amikor
felkapta az amerikai média) annak rendje és módja szerint végig is söpört a fél
kulináris világon. Nem csoda, ugyanis zseniális. A velő egyébként évszázadok
óta jelen van a konyhaművészetben, a klasszikus francia konyha elengedhetetlen
kelléke, például a híres bordói mártásban (steak mellé adják), de az angol
konyhában is fontos szerephez jut, már 17. századi receptekben is említik. A
Fülöp-szigeteken zöldséges marhahúslevesbe kerül, mint nálunk (bulalo),
Koreában az egyik legjellemzőbb téli levest főzik belőle tíz órán át, de a
kínai konyha is használja (pl. gőzölt tésztabatyu töltelékeként, garnélával
keverve). Nem kimondottan nőies csemege, ellenben fenomenális. A sütőben sütve
mindössze tíz perc alatt elkészül, a petrezselymes salsa pedig remekül
ellensúlyozza a zsírosságát.
Ha van bizalmi hentesünk, kérjük meg, hogy fűrésszel vágja a csontot hosszában
félbe, így a legkönnyebb fogyasztani, mert könnyen hozzá lehet jutni a velőhöz.
Így kell készíteni:
Grillezett velőscsont citromos-petrezselymes salsával
Hozzávalók (4 adag)
4 darab, kb. 10 cm-es velőscsont, hosszában félbevágva,
szobahőmérsékleten
8 szelet pirítós (esetleg fokhagymával
bedörzsölve)
2 csokor petrezselyem,
finomra aprítva
1 citrom reszelt héja és
leves
1 kis lilahagyma, finomra
aprítva
1 evőkanál kapribogyó,
alaposan átöblítve
2 evőkanál olívaolaj
só, bors
A sütőt előmelegítjük 220C
fokra. A velőscsontokat vágott felükkel felfelé sütőlapra helyezzük, és kb.
10-15 percig sütjük. Akkor jó, amikor a velő már könnyen elválik a csonttól
(éles késsel, vagy hústűvel tudjuk ellenőrizni), és már nem rózsaszínű. Nézzünk
néha rá, mert ha túlsütjük, akkor egyszerűen elolvad, és eltűnik. Miközben sül a velőscsont, elkészítjük a salsát:
összekeverjük a finomra aprított petrezselymet, a citromhéjat és levet, a
lilahagymát, a lecsepegtetett kapribogyót és az olívaolajat. Sózzuk, borsozzuk.
Megpirítjuk a kenyérszeleteket. Amikor a velő elkészült, azonnal, tűzforrón
tálaljuk. Pirítósra kenjük, sózzuk, szórhatunk rá kis chilit, majd ráhalmozzuk
a petrezselymes salsát.
Néhány tipp:
- próbáljunk egyforma méretű, átmérőjű csontokat venni,
inkább olyat, amin vékonyabb a csont rész, és vastagabb a velő
- A csont mindig
szobahőmérsékletű legyen sütés előtt (tehát, legalább 2 órával sütés előtt
vegyük ki a hűtőből)
- A pontos sütési időt ki kell kísérletezni a saját sütőben
(az enyémben 12 perc). Éles késsel, vagy hurkapálcával tudjuk közben sütés
közben figyelni, akkor jó, amikor a csontról már könnyen elválik, de már sehol
nem rózsaszínű
- Ezt tényleg azonnal, tűzforrón kell tálalni
- A salsát nem érdemes mellőle lespórolni, nulla munka,
viszont attól lesz különlegesen finom