Ódor Dezső és Edina zseniális juhsajtja
Fotón: Ódor Dezső, Bognár Edina és fiaik
Próbálok mindenféle tudakozókban telefonszámot kideríteni, mégiscsak elegánsabb lenne, ha előre bejelentkeznék... Nem járok azonban sikerrel, így veszem a bátorságot, és egyszerűen becsengetek a kapolcsi Kossuth utcai ház kapuján. (Elkaptam, amikor a piacon Dezső éppen valakinek bemondta a címet. „ pont a templommal szemben vagyunk..”)
Aki járt már a Káptalantóti Liliomkert piacon (külön írást érdemel, nem semmi) a Káli-medencében, nagy valószínűséggel találkozott Ódor Dezsővel és juhsajtjával. Egyes számú ismertetőjegye a kígyózó sor. Azt hiszem, életemben nem álltam még olyan sokáig sorba sajtért, mint itt (persze, nyaralás alatt más időszámítás van, meg sem kottyan, az ember elnézelődik, elmélázik). Kettes számú ismertetőjegye a hatalmas fémlábas, amiből Dezső méri a zseniális juhsajtot. Juhtúrónak mondják ugyan, mert úgy egyszerűbb, de valójában nem az –brindza szerű juhsajtkrém, amely a sajt darálásával készül. Ha nagy szerencsénk van, esetleg jut még egy pici darab a vörösborban érlelt sajtból is. De csak ha elég korán megyünk, és jól állnak a csillagok.
„ A sajt a feleségem érdeme, én csak az állatokkal foglalkozom” hangsúlyozza Dezső több alkalommal is a beszélgetés alatt. Kapolcsi kertjükben kértem őket, hogy meséljenek magukról és kiváló minőségű juhsajtjaikról. Szívesen teszik, bár épp indulófélben vannak a gyerekekkel a Balatonhoz, ma van ugyanis az első olyan napjuk, amikor el tudnak szabadulni.
Dezső nem idevalósi, ő sittkei, a családja mindig is állattartással foglalkozott. Edina tapolcai, mindketten agrármérnökök. A diploma után Edina a Juhtenyésztők Szövetségnél kezdett dolgozni, krotáliázással (számozás), törzskönyvezéssel és szakmai tanácsadással foglalkozott. Közben egy fiatalokból álló baráti társasággal közösen megvettek Kapolcson egy malmot, itt laktak, mindannyian együtt. Birka aztán úgy lett, hogy egy ismerősük egyszer csak hozott egyet. A birka pedig elvolt a kertben. Aztán az egy birkából lett kettő, a kettőből négy és öt. Ellegelésztek a kertben, különösebben senki nem foglalkozott velük. Dezső közben a celldömölki földhivatal mezőgazdászaként dolgozott. A pár a kapolcsi napok alatt ismerkedett meg, a kapcsolatból házasság és két szép kisfiú lett.
„Azt megfogadtuk, hogy tejelő állattal semmiképpen nem akarunk foglalkozni. Az rabszolgamunka, éjjel-nappal itt kell lenni” –mesélik. Aztán csak ez lett a vége, ma már több mint száz állatjuk van, ún. Lacaune fajtájú juh –ennek a tejéből készül pl. a Rokfort-sajt. Eleinte a főállásukkal párhuzamosan folytatták az állattartást, egy bizonyos ponton azonban dönteni kellett, a hobbiból megélhetés lett. A sajtkészítést teljesen autodidakta módon, szakkönyvekből, internetes fórumokról tanulták meg, saját maguk tapasztalták ki, hogy mi működik, és mi nem. Mindig tervezik, hogy találkoznak az ország legjobb sajtkészítőivel tanulás céljából, csak hát mikor.. Csak a sajtból nehéz lenne megélni, húst is eladnak. A tejesbárányokat minden kora tavasszal azonnal elviszik az olaszok.
A sajtokat pasztőrözött tejből készítik, a csupasz korongokat 2 hétig érlelik, aztán viaszos burok kerül rájuk. Tapasztalatuk szerint a 18-20 napos a legfinomabb. Érdeklődöm, hogy nem próbálták-e tovább érlelni. „Dehogynem. Egyszer volt egy 77 naposunk, ami szépen magától berúzsosodott. Hát, azon összevesztek az emberek a piacon, azóta is keresik” meséli Edina. Mondja, hogy érlelnék ők tovább is, de akkora a kereslet, hogy a friss sajtból is elmegy a teljes volumen. Szívesen kísérleteznek különlegesebb változatokkal is, a vörösborban érlelt is nagy sikert aratott, az érleléshez csobánci otellót használnak. Arról kérdezem, hogy kapcsolatban vannak-e a többi környékbeli sajtkészítővel? Főleg kecskesajtosok vannak, együttműködés nincs nagyon, de van, akivel napi kapcsolatban vannak, pl. Pettenkoffer Vikivel, aki Edina csoporttársa volt, és aki igazi megszállott (Bácshegy kecskefarm – sajtjai szintén kaphatóak a piacon, fantasztikusak). Pedig egy Káli-medencei sajt körutat igazán el tudnék képzelni. Talán jövőre.
Ódoréknak megköszönöm a spontán vendéglátást, hagyom, hogy végre elindulhassanak a gyerekekkel a Balatonhoz, a sajtomat elhozom, és várom a következő szezont.
Ódor Dezső és Edina
Kapolcs, Kossuth u.64.
Tel: 20-583-1976
Előzetes bejelentkezés ajánlott
Aki járt már a Káptalantóti Liliomkert piacon (külön írást érdemel, nem semmi) a Káli-medencében, nagy valószínűséggel találkozott Ódor Dezsővel és juhsajtjával. Egyes számú ismertetőjegye a kígyózó sor. Azt hiszem, életemben nem álltam még olyan sokáig sorba sajtért, mint itt (persze, nyaralás alatt más időszámítás van, meg sem kottyan, az ember elnézelődik, elmélázik). Kettes számú ismertetőjegye a hatalmas fémlábas, amiből Dezső méri a zseniális juhsajtot. Juhtúrónak mondják ugyan, mert úgy egyszerűbb, de valójában nem az –brindza szerű juhsajtkrém, amely a sajt darálásával készül. Ha nagy szerencsénk van, esetleg jut még egy pici darab a vörösborban érlelt sajtból is. De csak ha elég korán megyünk, és jól állnak a csillagok.
„ A sajt a feleségem érdeme, én csak az állatokkal foglalkozom” hangsúlyozza Dezső több alkalommal is a beszélgetés alatt. Kapolcsi kertjükben kértem őket, hogy meséljenek magukról és kiváló minőségű juhsajtjaikról. Szívesen teszik, bár épp indulófélben vannak a gyerekekkel a Balatonhoz, ma van ugyanis az első olyan napjuk, amikor el tudnak szabadulni.
Dezső nem idevalósi, ő sittkei, a családja mindig is állattartással foglalkozott. Edina tapolcai, mindketten agrármérnökök. A diploma után Edina a Juhtenyésztők Szövetségnél kezdett dolgozni, krotáliázással (számozás), törzskönyvezéssel és szakmai tanácsadással foglalkozott. Közben egy fiatalokból álló baráti társasággal közösen megvettek Kapolcson egy malmot, itt laktak, mindannyian együtt. Birka aztán úgy lett, hogy egy ismerősük egyszer csak hozott egyet. A birka pedig elvolt a kertben. Aztán az egy birkából lett kettő, a kettőből négy és öt. Ellegelésztek a kertben, különösebben senki nem foglalkozott velük. Dezső közben a celldömölki földhivatal mezőgazdászaként dolgozott. A pár a kapolcsi napok alatt ismerkedett meg, a kapcsolatból házasság és két szép kisfiú lett.
„Azt megfogadtuk, hogy tejelő állattal semmiképpen nem akarunk foglalkozni. Az rabszolgamunka, éjjel-nappal itt kell lenni” –mesélik. Aztán csak ez lett a vége, ma már több mint száz állatjuk van, ún. Lacaune fajtájú juh –ennek a tejéből készül pl. a Rokfort-sajt. Eleinte a főállásukkal párhuzamosan folytatták az állattartást, egy bizonyos ponton azonban dönteni kellett, a hobbiból megélhetés lett. A sajtkészítést teljesen autodidakta módon, szakkönyvekből, internetes fórumokról tanulták meg, saját maguk tapasztalták ki, hogy mi működik, és mi nem. Mindig tervezik, hogy találkoznak az ország legjobb sajtkészítőivel tanulás céljából, csak hát mikor.. Csak a sajtból nehéz lenne megélni, húst is eladnak. A tejesbárányokat minden kora tavasszal azonnal elviszik az olaszok.
A sajtokat pasztőrözött tejből készítik, a csupasz korongokat 2 hétig érlelik, aztán viaszos burok kerül rájuk. Tapasztalatuk szerint a 18-20 napos a legfinomabb. Érdeklődöm, hogy nem próbálták-e tovább érlelni. „Dehogynem. Egyszer volt egy 77 naposunk, ami szépen magától berúzsosodott. Hát, azon összevesztek az emberek a piacon, azóta is keresik” meséli Edina. Mondja, hogy érlelnék ők tovább is, de akkora a kereslet, hogy a friss sajtból is elmegy a teljes volumen. Szívesen kísérleteznek különlegesebb változatokkal is, a vörösborban érlelt is nagy sikert aratott, az érleléshez csobánci otellót használnak. Arról kérdezem, hogy kapcsolatban vannak-e a többi környékbeli sajtkészítővel? Főleg kecskesajtosok vannak, együttműködés nincs nagyon, de van, akivel napi kapcsolatban vannak, pl. Pettenkoffer Vikivel, aki Edina csoporttársa volt, és aki igazi megszállott (Bácshegy kecskefarm – sajtjai szintén kaphatóak a piacon, fantasztikusak). Pedig egy Káli-medencei sajt körutat igazán el tudnék képzelni. Talán jövőre.
Ódoréknak megköszönöm a spontán vendéglátást, hagyom, hogy végre elindulhassanak a gyerekekkel a Balatonhoz, a sajtomat elhozom, és várom a következő szezont.
Ódor Dezső és Edina
Kapolcs, Kossuth u.64.
Tel: 20-583-1976
Előzetes bejelentkezés ajánlott
Címkék: egyéb; sajt; termelő; vidék
írta chili&vanilia 12:24 de.
8 hozzászólás
