Indul a céklaszezon!
Nincs mese, lassan tényleg haladunk az őszi kaják felé. Még egy-egy szép, napos délután megengedi, hogy elköszönjünk a nyártól, de reggel már sötét és hideg van, és az üzletekben, ill. a piacon is átváltott a színskála nyáriból őszibe. Múlt héten már birsalmát is láttam! (Vettem). Ezennel pedig hivatalosan megnyitom a céklaszezont is. Cékla nálam egyik nagy kedvenc, bármikor, bármennyit. Sült céklából nincs az a mennyiség, amit nem tudnék megenni. Na most, múlt hétvégén a piacon olyan, de olyan céklát kaptam, hogy az valami elképesztő. Nem olyan téli, kemény, nagy gumó, hanem közepes méretű; olyan zsenge, hogy nyersen lehet enni, fantasztikus friss, földes, zseniális ízű. Nem is értem, minek kellett pürét csinálnom belőle, kicsit már meg is bántam. Csak annyira ez a pink-fehér csíkos képet, meg a kecskesajt és a cékla együttesét fixíroztam már napok óta, hogy egyszerűen muszáj volt. A céklát megsütöttem, úgy pürésítettem pici tejszínnel és vajjal, sóval, borssal. A kecskesajtot épp csak egy picit lágyítottam tejföllel. A tetején pedig alfalfa, azaz konkrétan lucernacsíra, nyihaha, aminek már a nevétől is úgy éreztem, hogy annyira egészséges és bio, hogy csak na, persze az igazság az, hogy azért vettem, mert baromi jól néz ki. Egyébként nagyon finom.Ezzel a kombinációval sok mindent lehet variálni: pl. tortaformában készíteni, büféasztalon istenien mutat. Vagy crostini-re kenni, vagy kosárkákba tölteni, vagy csak így pohárkákba. Kecskesajt helyett lehet krémesebb fajta fetasajtot használni, vagy juhtúrót. A céklát nagyobb darabokra vágva, pici olívaolajjal meglocsolva, alufólia alatt sütöm 200C-on 1-1,5 óráig.
A céklaszezon nyitása alkalmából néhány recept:
Címkék: zöldség












