Narancsszirupos narancsos-csokis reggeli süti

Ez az egyik legkedvesebb receptem. Rengetegszer csináltam már és még soha nem hagyott cserben. Egyrészt azért szeretem, mert mindig mindenki szereti, akinek készül, másrészt azért, mert egy olyan szakácskönyvből van, amely a külföldi gasztronómiai könyvgyűjteményemnek egyik első darabja volt és ettől valahogy olyan szimbolikus jelentőséget tulajdonítok neki, és amelynek szerzőnője mindig is nagyon közel állt a szívemhez. Ina Garten az egyik legismertebbb és legnépszerűbb amerikai főzőszemélyiség , könyvei folyamatosan az amerikai szakácskönyvlisták élén vannak. Gasztronómiai karrierje előtt évekig a Fehér Házban dolgozott és az amerikai nukleáris energiapolitikával kapcsolatos büdzsé előterjesztéseket készítette. Gasztronómiai karrierje akkor kezdődött 1978-ban, amikor egy spontán döntést követően (és hát egy államtitkár és későbbi Yale egyetemi dékán férj birtokában) megvett egy Long Island-i gourmet üzletet, amelynek 20 évig volt tulajdonosa. Az üzlet a Barefoot Contessa nevet kapta, az 50-es évek híres filmje címéről (Mezítlábas grófnő). Ez a márkanév tette Ina-t híressé, és a név annál is inkább passzol, mert remekül jellemzi a főzési stílusát –nagyon elegáns, de mégis egyszerű és földhöz ragadt. Ilyenek a receptjei. Nem kifejezetten újszerűek, nem egzotikusak, leginkább klasszikus franciás és amerikai ételek, olyanok, amelyeket többnyire mindenki szeret. Az üzletet a 90-es évek végén eladta két alkalmazottjának, ezt követően a könyvkiadás felé fordult (ill. ma már igen magas nézettségű főzőműsora van az amerikai gasztrocsatornán). Négy könyve van a piacon, egyik jobb mint a másik. Rengeteg receptjét próbáltam már, nem volt még olyan, amely ne működött volna. Ha a négyből egyet kellene választani, talán az első a legeredetibb és legjobb. (Mivel csak amerikai kiadás létezik, amerikai mértékegységekben van minden megadva, azonban szerintem ez egy cup készlet beszerzésével, ill. a konvertáló programok segítségével leküzdhető probléma).

Ezt a narancsos sütit nagyon sokszor csináltam már, most hétvégén egy 30 személyes kollegiális brunch-ra vittem. A maradékból ítélve sikere volt. Reggelihez, kávézáshoz tökéletes. Picit macerás elkészíteni, de minden egyes morzsájáért érdemes. Narancsos sziruppal van átitatva, ettől finom szaftos. A tetején lévő narancsos máz a pont az i-n. A csokicsipszet már én tettem hozzá, az az eredeti receptben nem szerepel és elhagyható, de nagyon jól passzol a narancsos ízhez. Az alábbi mennyiség kissé ipari, normál esetben elég a felét csinálni. Viszont egyrészt napokig eláll alufóliába csomagolva a hűtőben, másrészt máz nélkül remekül fagyasztható, úgyhogy nyugodtan meg lehet csinálni a teljes mennyiséget.

Recept:

Hozzávalók (kb. 30 szelethez)

25dkg puha vaj
40 dkg kristálycukor
40 dkg liszt
4 tojás
6 narancs héja, lereszelve
1 tk sütőpor
1 tk szódabikarbóna
1 kk só
15 dkg csokoládélencse (csipsz) –opcionális
1,5 dl író
½ dl frissen facsar narancslé
2 tk vaníliakivonat (opcionális)

Szirup:
1 dl frissen facsart narancslé
10 dkg kristálycukor

Máz:
15 dkg porcukor, szitálva
3-4 ek frissen facsart narancslé

A sütőt előmelegítem 170C-ra. Kivajazok és kilisztezek két sütőpapírral bélelt téglalap alakú mély formát (lemértem, enyém: 24cmx12cmx7,5 cm méretű), esetleg püspökkenyér formát. Ha először még az üres formát kikenem olvasztott vajjal, akkor nagyon szépen egyenletesen ki lehet bélelni a sütőpapírral, mert a formához tapad. Szilikonos formánál ez nem szükséges. A tésztához elektromos keverővel habosra keverem a puha vajat a cukorral. Egyesével hozzáadom a tojásokat, valamint a reszelt narancshéjat. Egy másik tálban összeszitálom a lisztet, sütőport, szódabikarbónát, sót. Egy harmadik tálkában összekeverem a fél dl friss narancslevet, az írót és a vaníliakivonatot (elhagyható). (*Az írót talán egyenlő mennyiségű kefír és tej simára turmixolt keverékével helyettesíteném, mindenesetre egy sűrű, de teljesen folyékony állagú, savanykás folyadék szükséges). A vajas tojásos keverékbe lassan, felváltva adagolom és keverem a lisztet és a „nedves” hozzávalókat. (Ez tényleg fontos, én edényspórolás címszóval nem külön kevertem ki az írót és a narancslevet, hanem rögtön beleöntöttem, amitől a vajas keverékben azonnal kicsapódott. A végtermék szempontjából nem volt probléma, de nem nézett ki valami bizalomgerjesztően.). A csokicsipszet (külföldön chocolate chips, v. button, v. pépites de chocolat, otthon az Ázsia boltban csokoládélencse néven kapható. Ha ilyet nem kapnék, inkább elhagynám) összekeverem egy tk liszttel (ez azért fontos, hogy egyenletesen legyen a sütiben, ne süllyedjen az összes az aljára). Hozzáadom a tésztához. A kész masszát elosztom a két formában, elegyengetem a tetejét. 45-60 perc alatt készre sütöm, amíg egy fogpiszkáló szárazon jön ki belőle és a közepe már nem remegős. Amíg sül, elkészítem a szirupot: összeforralom a narancslevet a cukorral, hogy az teljesen felolvadjon. Amikor a süti megsült, megszurkálom egy fogpiszkálóval és meglocsolom a sziruppal, hogy jól beszívja (egyformán elosztom a két süti között). Most teljesen lehűtöm a sütit. A mázhoz átszitálom a porcukrot és teljesen simára keverem a 3-4 ek narancslével. Kettéosztom és késsel egyenletesen rákenem a süti tetejére. Hagyom megszáradni (kb. 15 perc) Fontos, hogy tényleg teljesen lehűljön a süti, különben a máz elolvad rajta. Alufóliába csomagolva a hűtőben tárolom. Napokig eláll. Máz nélkül gyönyörűen fagyasztható. Előző nap érdemes elkészíteni.

Eredeti recept: Ina Garten, Barefoot Contessa, Family Style - Orange pound cake