Tajvani tésztaleves
Az ételfotó Samsung Galaxy S7 telefonnal készült.
Az ázsiai tésztalevesek iránti rajongás és imádat évek óta
stabilan tartja magát világszerte. Nincs ma már olyan nagyváros, amelynek ne
lennének kultikus levesezői. Nálunk a rizstésztás, vietnami pho leves tarol, más
európai, és főleg amerikai városokban a komplex ízű japán ramen a legmenőbb. Mindkettőben
közös, hogy valójában a tészta a főszereplő, előbbiben a rizslisztből készülő
szélesmetélt, utóbbiban búzalisztes, feszes állagú spagetti-szélességű tészta.
Az ázsiai leves toptízbe nyugodtan becsatlakozhatna az alább ajánlott tajvani tésztaleves
is, amit sokan Tajvan egyik nemzeti ételének is neveznek. A tajvani konyhaművészetet
számos hatás érte, ez a leves a szárazföldi (“mainland”) Kínából származik,
mint ahogy általában a búzalisztes tésztafélék. Az egyik legfinomabb ázsiai
leves, érdemes nekiállni, és nem áll távol az ízlésünktől sem. Egyetlen különlegesebb
hozzávalója a csípős szójabab paszta, ehelyett használhatunk koreai-, vagy japán
szójapasztát, vagy misót. A leves Cathy Erway, The Food of Taiwan, illetve Ivy (Ivy's Kitchen, tajvani főzőtanfolyam) receptjei alapján készült.
Tajvani marhahúsleves
tésztával (Niu Rou Mian)
Hozzávalók (4-6 adaghoz)
1 kg marhalábszár, felkockázva
só, bors
0,5 dl olaj
2 liter víz
5 cm friss gyömbér, felkarikázva
6 gerezd fokhagyma
½ hagyma, héjastul
2 csillagánizs
6 szem szegfűszeg
1 kávéskanál szecsuáni bors
1 kis rúd fahéj
1 dl rizsbor
1 dl sötét szójaszósz
2 evőkanál csípős szójabab paszta
1 darab narancshéj
1 evőkanál nádcukor
Tálaláshoz:
50 dkg ázsiai, búzalisztes tészta (esetleg helyette
linguine)
4-6 pakchoi, vagy bármilyen leveles zöldség, pl. kínai kel,
kelkáposzta, spenót, stb.
Tetejére:
Felkarikázott újhagyma, friss koriander
A marhalábszárat kb. 4 cm-es kockákra szeleteljük. Konyhai
papírtörlővel alaposan leitatjuk, hogy teljesen száraz legyen, megsózzuk,
megborsozzuk. Az olajat felhevítjük egy nagy leveses lábasban. és a húst erős hőfokon
körbesütjük, úgy, hogy minden oldalán szépen megpiruljon. A körbepirított húsra
öntjük a vizet, felforraljuk, és szűrőkanállal leszedjük a tetején keletkező
habot. Ekkor levesszük a hőt, és a leveshez adjuk a többi hozzávalót: a
felkarikázott gyömbért (nem kell meghámozni), a fokhagymagerezdeket (ezt sem
kell meghámozni, a végén eltávolítjuk majd), a hagymát, a fűszereket: csillagánizst,
szegfűszeget, szecsuáni borsot, fahéjat (ha van teatojásunk, vagy egy gézdarabunk,
tegyük abba a fűszereket, így egyszerűbb lesz a végén kihalászni). Ezután következhet
a rizsbor, a szójaszósz, a szójabab paszta (pl. koreai, esetleg miso) és a
narancshéj, végül a nádcukor. Alacsony hőfokon, gyöngyözve addig főzzük, amíg a
marhahús teljesen megpuhul, ez akár 2,5 óra is lehet. Kuktában is főzhetjük, úgy
jóval gyorsabban ekészül. Amikor megfőtt a leves, eltávolítjuk a a hagymát,
fokhagymát, gyömbért, egész fűszereket. Külön lábasban kifőzzük a tésztát,
ugyanebben a vízben blansírozzuk a zöldséget. Nagy leveses tálkákba adagoljuk a
tésztát, a zöldséget, majd rámerjük a forró levest. Felkarikázott újhagymával és
friss korianderrel tálaljuk.
0 hozzászólás:
Neked is van véleményed?
<< Főoldal