Színes joghurtfagylaltok

Micsoda szerencse, hogy nem kell kiválasztanunk, hogy melyik az az egyfajta fagylalt, amelyet készítünk. Csak a a gasztroblogokon annyi féle remek recept található, hogy mindenféle beruházás és könyv nélkül is, egyszerűen a számítógép előtt ülve, tobzódhatunk az ötletekben –csak győzzük folyamatosan járatni a fagyigépet, és végigkóstolni az összeset. Na és akkor még a saját íz-kísérletekkel sehol nem is vagyunk…

Ha mégis valamilyen érthetetlen okból kifolyólag dönteni kényszerülnék, akkor talán ez a joghurtos gyümölcsfagylalt lenne az, amelyet a legkevésbé tudnék (szeretnék) nélkülözni. Vagy azt is mondhatnám, hogy ez az, amelyet tulajdonképpen a leggyakrabban készítek, és valamilyen ízű egészen biztos, hogy mindig előfordul a mélyhűtőmben. Jelenleg (a képen) mangó, ribizli és őszibarack. Gyakorlatilag nemigen van gyümölcs, amelyből ne próbáltam volna még ki. Rossz még semmiből nem lett, de tapasztalatom szerint a savanykás, nagyon leves fajtákkal a legfinomabb, áfonya, ribizli, eper voltak eddig a kedvencek. A képen látható trióból egyértelműen magasan a ribizli vitte a pálmát, de az őszibarackkal is remek –ennél azonban nagyon érett, leves, ízes gyümölcsöt kell használni ( a mangó feledhető, de ezt sajnos sejtettem, mert nem volt túl jó minőségű maga a gyümölcs)

Az arányok (David Lebovizt receptjéből kiindulva): kb. 1/2kg gyümölcs, 2,5dl joghurt, 12-15dkg cukor, negyed citrom leve – a cukor és a citrom mennyisége persze mindig a gyümölcs ízétől, ill. édességétől függ. Néhány kanál alkohol (pl. vodka, vagy gyümölcslikőr) abban segít, hogy a fagyi ne fagyjon kőkeményre. Az elkészítési módszer régebbről, itt.