Drágám, ez a doboz melyik évjárat?

Kezeket fel, mikor bontottatok utoljára egy doboz szardíniát? Elfeledett, divatjamúlt hozzávalónak tűnik, nem igaz? Magam sosem voltam nagy rajongója, nem is igazán emlékszem, vajon hol találkoztam vele utoljára az elmúlt tizenöt évben. Hogy mégis hogy lehet, hogy alábbiakban lelkesen ajánlom, rögtön kiderül. Portugáliába készülve mostanában többször is belefutottam a „vintage sardines”, kifejezésbe, amelynek jelzője alapvetően borra használatos, ebben az értelemben pedig régi, bizonyos évben eltett, minőségi halat takar. Kiderült, hogy a szardínia azon ritka konzervek egyike, amely komoly ínyenc értékkel bírhat. Szakértői, gyűjtői vannak, akik bontás előtt akár 10 évig is őrizgetik, és évjárat alapján választanak.

Gyűjtögető életmódot folytató háztartások, figyelem: meg lehet nyugtatni a csúnyán néző családtagokat, hogy a kamrapolcon halmozódó gyanús dobozok esetében valójában nincs másról szó, mint a 80-as évek óta a spájzban ragadt szardínia muzeális értékké való nemesedéséről. Azt persze nem kell feltétlenül elárulni, hogy ez nyilván inkább a kiváló minőségű, francia, spanyol, portugál változatra értelmezhető, mint a szovjet konzervipar mintapéldányaira.

A rómaiak agyagedényben, sóban és olajban tartósították a szardíniát, az első konzervet pedig a bretagne-i Nantes városában, 1824-ben Joseph Colin tette el. Erre néhány évvel az után került sor, hogy Nicolas Appert elnyerte Napóleon tizenkétezer frankos díját, amelyet azért a technológiáért ajánlott, amellyel a hadsereg részére nagy mennyiségű élelmiszert lehet tartósítani.

Paula Wolfert, a marokkói és a mediterrán konyha világhírű kutatója, The Slow Mediterranean Kitchen című remek szakácskönyvében talált recept ihlette meg az alábbi elkészítési módot.

Citromos, petrezselymes szardínia avokádón

Hozzávalók (2 adag)

1 érett avokádó
1doboz (125g) jó minőségű szardínia
2ek olívaolaj
1,5 ek sherry- (vagy fehérbor) ecet
nagy marék (2-3ek) friss petrezselyem
egy facsarásnyi citromlé (ízlés szerint)
fél citrom reszelt héja
csipet cayenne bors, só, bors
tetejére: lilahagyma, újhagyma

A szardíniát lecsöpögtetjük, villával nagy darabokra törjük. Hozzáadjuk az olívaolajat, ecetet, citromlevet és héjat, sót, borsot, cayenne borsot, végül a felaprított friss petrezselymet. Összeforgatjuk, néhány órát állni hagyjuk, hogy az ízek összeérjenek. Az avokádót félbevágjuk, nagy magját kiemeljük, 6-8 szeletbe vágjuk. Sózzuk, borsozzuk, citromlevet csöpögtetünk rá. A közepébe halmozzuk a szardíniát, majd megszórjuk vékony szeletekre vágott lila- és/vagy újhagymával. Pirítóssal tálaljuk. (Tálalhatjuk a fél avokádóba töltve is, vagy úgy, hogy az avokádót is összenyomkodjuk, és a pirítósra halmozzuk.) Az avokádónak vajpuhának kell lennie. Ha csak éretlent kapnánk, tegyük papírzacskóba egy érett banán társaságában, egy nap alatt megpuhul.

(Magyar Narancs múlt heti számában)