Téli buli – klasszikus savoyai sajtfondü

Végre beszereztem egy fondü készüléket, amit már vagy két éve tervezek (mire is vártam eddig..?). Persze egy elektromosat, mert a spirituszosat nem mertem bevállalni, vizualizálva a nappaliban fellobbanó lángcsóvákat. Úgyhogy ezt csak be kell dugni a konnektorba és már mehet is a buli..annyira hangulatos ilyenkor télen! (Bár itt Brüsszelben azért annyira nagyon nagy fogcsikorgató tél nem jellemző, de ettől a fondü még ugyanolyan hangulatos.)
Tegnap este vendégeim voltak, két nagyon kedves barátnőm személyében, úgyhogy ez szuper alkalomnak bizonyult, hogy a konyhai felszerelés parkom legújabb tagja debütáljon.
Úgy döntöttem, hogy nagyon szeretni fogom és sokszor fogom elővenni. Egyrészt gyakorlatilag nulla előkészületet igényel, hiszen csak fel kell vagdosni mindent (jó meg a sajtot lereszelni, de azt vagy megcsinálja a gép, vagy az ember karizmozik egy kicsit –utóbbira azért mondjuk 75dkg sajt lereszelésénél igencsak szükség van..), másrészt kényelmes, hangulatos, gyakorlatilag nem kell tálalni semmit, szóval nagyon laza és stresszmentes dolog, igazán vendégségbarát. Én a sajtszószt magát kint a konyhában csináltam meg és átöntöttem utána a fondü edénybe, mert nem vagyok egy látványkonyhás típus, sokkal jobban szerem egyedül a konyhámban előkészíteni. De egyébként rögtön az asztalnál az edényben is lehet készíteni. A receptet körülbelül tudtam, de azért kicsit utánaolvastam és végül nagyjából két recept keverékét csináltam. Jó is volt, így fogom mindig csinálni.
Sajtfondüből is sokfajta van, ez a savoyai a legklasszikusabb (állítólag még most is tart az a gasztronómiai vita, hogy akkor ez most svájci, vagy francia jellegzetesség.). Három különböző sajt kerül bele: Comté, Beaufort és ementáli sajt. Persze ezek hiányában nyilván lehet variálni, de a lényeg, hogy jó minőségű legyen –az egyik mindenképpen markáns ízű és legyen egy keményebb meg egy lágyabb állagú.
Az alapszabályok: fejenként b. 25 dkg sajtot, 1 dl fehérbort kell számolni, és cseresznyepálinkában elkevert kukoricakeményítővel besűríteni. A többi már opcionális.
Alapvetően száraz kenyérkockákat mártogatunk bele, de mindenfélét lehet hozzá adni – nálunk még a következőek voltak: krumpli, kelbimbó, gomba, sonka, alma, szőlő, koktélparadicsom. A gyümölcsök nagyon jók! A kenyérnél nagyon fontos, hogy semmiképpen ne friss legyen, hanem száraz (nem véletlenül, hiszen az eredeti ötlet pontosan arról szólt, hogy a száraz kenyereket és a maradék sajtokat valami ehető formában fogyasszák el). Ha tehát friss kenyerünk van, akkor vagy fel kell kockázni mondjuk reggel és állni hagyni, vagy amit én tettem: 180C-os sütőben 5 percig szárítani. Mindenképpen nagyon száraz fehérbor illik hozzá (én borszaküzletben kértem tanácsot és egy a francia Savoie régióból való bort ajánlottak – Apremont -, ami tökéletesen passzolt, de biztos vagyok benne, hogy valami finom magyar fehérbor is szuper hozzá.
Ja, és a szabály állítólag az, hogy ha belesik a villáról valami a sajtszószba, akkor meg kell csókolni az asztalnál ülő ellenkezű neműeket. Ezek hiányában mi ettől eltekintettünk, pedig bányásztuk rendesen a cuccokat a szószból:)

Recept

Hozzávalók (3 személyre)

25dkg Comté sajt
25 dkg Beaufort sajt
25 dkg ementáli sajt
3 dl száraz fehérbor
1 kupica cseresznyepálinka (kirsch)
1 tk kukoricakeményítő
2 gerezd fokhagyma
frissen őröl bors
frissen őrölt szerecsendió (opcionális)
Ha csak kenyér van hozzá, akkor 3 személyre egy bagettet számolunk.

Lereszelem a sajtokat. Egy lábasban (vagy rögtön a fondü edényben) felmelegítem a bort (picit gyöngyözzön, de ne forrjon). Hozzáadom az egyik gerezd fokhagymát (aprítva), a reszelt sajtokat és felolvasztom állandó keverés mellett. Amikor teljesen felolvadt a sajt (kb. 5-6 perc), a szószba keverem az egy kupica pálinkában feloldott kukoricakeményítőt, egy-két percet rotyogtatom. Frissen őrölt borssal és szerecsendióval fűszerezem. Ha külön lábasban csináltam, akkor most átöntöm a szószt a fondü edénybe, amelyet előtte a másik gerezd fokhagymával bedörzsöltem. A hőfokot fondükészüléktől függően szabályozom, alapvetően alacsonyan tartom. Mindenfélét mártogatunk bele és komoly mennyiségű száraz fehérborral fogyasztjuk.