vasárnap, december 11, 2005

Téli buli – klasszikus savoyai sajtfondü

Végre beszereztem egy fondü készüléket, amit már vagy két éve tervezek (mire is vártam eddig..?). Persze egy elektromosat, mert a spirituszosat nem mertem bevállalni, vizualizálva a nappaliban fellobbanó lángcsóvákat. Úgyhogy ezt csak be kell dugni a konnektorba és már mehet is a buli..annyira hangulatos ilyenkor télen! (Bár itt Brüsszelben azért annyira nagyon nagy fogcsikorgató tél nem jellemző, de ettől a fondü még ugyanolyan hangulatos.)
Tegnap este vendégeim voltak, két nagyon kedves barátnőm személyében, úgyhogy ez szuper alkalomnak bizonyult, hogy a konyhai felszerelés parkom legújabb tagja debütáljon.
Úgy döntöttem, hogy nagyon szeretni fogom és sokszor fogom elővenni. Egyrészt gyakorlatilag nulla előkészületet igényel, hiszen csak fel kell vagdosni mindent (jó meg a sajtot lereszelni, de azt vagy megcsinálja a gép, vagy az ember karizmozik egy kicsit –utóbbira azért mondjuk 75dkg sajt lereszelésénél igencsak szükség van..), másrészt kényelmes, hangulatos, gyakorlatilag nem kell tálalni semmit, szóval nagyon laza és stresszmentes dolog, igazán vendégségbarát. Én a sajtszószt magát kint a konyhában csináltam meg és átöntöttem utána a fondü edénybe, mert nem vagyok egy látványkonyhás típus, sokkal jobban szerem egyedül a konyhámban előkészíteni. De egyébként rögtön az asztalnál az edényben is lehet készíteni. A receptet körülbelül tudtam, de azért kicsit utánaolvastam és végül nagyjából t recept keverékét csináltam. Jó is volt, így fogom mindig csinálni.
Sajtfondüből is sokfajta van, ez a savoyai a legklasszikusabb (állítólag még most is tart az a gasztronómiai vita, hogy akkor ez most svájci, vagy francia jellegzetesség.). Három különböző sajt kerül bele: Comté, Beaufort és ementáli sajt. Persze ezek hiányában nyilván lehet variálni, de a lényeg, hogy jó minőségű legyen –az egyik mindenképpen markáns ízű és legyen egy keményebb meg egy lágyabb állagú.
Az alapszabályok: fejenként b. 25 dkg sajtot, 1 dl fehérbort kell számolni, és cseresznyepálinkában elkevert kukoricakeményítővel besűríteni. A többi már opcionális.
Alapvetően száraz kenyérkockákat mártogatunk bele, de mindenfélét lehet hozzá adni – nálunk még a következőek voltak: krumpli, kelbimbó, gomba, sonka, alma, szőlő, koktélparadicsom. A gyümölcsök nagyon jók! A kenyérnél nagyon fontos, hogy semmiképpen ne friss legyen, hanem száraz (nem véletlenül, hiszen az eredeti ötlet pontosan arról szólt, hogy a száraz kenyereket és a maradék sajtokat valami ehető formában fogyasszák el). Ha tehát friss kenyerünk van, akkor vagy fel kell kockázni mondjuk reggel és állni hagyni, vagy amit én tettem: 180C-os sütőben 5 percig szárítani. Mindenképpen nagyon száraz fehérbor illik hozzá (én borszaküzletben kértem tanácsot és egy a francia Savoie régióból való bort ajánlottak – Apremont -, ami tökéletesen passzolt, de biztos vagyok benne, hogy valami finom magyar fehérbor is szuper hozzá.
Ja, és a szabály állítólag az, hogy ha belesik a villáról valami a sajtszószba, akkor meg kell csókolni az asztalnál ülő ellenkezű neműeket. Ezek hiányában mi ettől eltekintettünk, pedig bányásztuk rendesen a cuccokat a szószból:)

Recept

Hozzávalók (3 személyre)

25dkg Comté sajt
25 dkg Beaufort sajt
25 dkg ementáli sajt
3 dl száraz fehérbor
1 kupica cseresznyepálinka (kirsch)
1 tk kukoricakeményítő
2 gerezd fokhagyma
frissen őröl bors
frissen őrölt szerecsendió (opcionális)
Ha csak kenyér van hozzá, akkor 3 személyre egy bagettet számolunk.

Lereszelem a sajtokat. Egy lábasban (vagy rögtön a fondü edényben) felmelegítem a bort (picit gyöngyözzön, de ne forrjon). Hozzáadom az egyik gerezd fokhagymát (aprítva), a reszelt sajtokat és felolvasztom állandó keverés mellett. Amikor teljesen felolvadt a sajt (kb. 5-6 perc), a szószba keverem az egy kupica pálinkában feloldott kukoricakeményítőt, egy-két percet rotyogtatom. Frissen őrölt borssal és szerecsendióval fűszerezem. Ha külön lábasban csináltam, akkor most átöntöm a szószt a fondü edénybe, amelyet előtte a másik gerezd fokhagymával bedörzsöltem. A hőfokot fondükészüléktől függően szabályozom, alapvetően alacsonyan tartom. Mindenfélét mártogatunk bele és komoly mennyiségű száraz fehérborral fogyasztjuk.

Címkék: ,


 

 

12 hozzászólás:

Blogger Gergo szerint...

Tiszteletteljes kérdésem, hogy ezt a fondüt csokimussz ELŐTT vagy UTÁN a legpraktikusabb fogyasztani? Társaságunk eddigi fondüzéseit tekintve persze lehet, hogy bizonyos esetekben HELYETT ugyebár ;) csorog a nyálam picit, úgyhogy most abba is hagyom, amíg letörölgetem a billentyűzetet.......

5:40 du.  
Anonymous Névtelen szerint...

huh. király dolgokat csinálsz. ki is linkeltelek :)üdv.sára.
www.cook.freeblog.hu

12:48 du.  
Anonymous Névtelen szerint...

èn is nemrég találtam rád és nagyon tetszik, amiket csinálsz! Jó stílus, ínycsiklandozó kaják, kellô háttérinformáció és szép képek. csak így tovább! @

2:47 du.  
Blogger chili&vanilia szerint...

Gergő, remek. Úgy látom soha többet az Életben nem fogom tudni überelni azt a csokimusszt. Talán valami jó durva csokitortával:)

A kedves szavakat mindenkinek nagyon szépen köszönöm, igyekszem.

10:49 du.  
Anonymous Névtelen szerint...

Kedves CHILI&VANILIA,
én megpróbáltam fondü-t csinálni. Kb. úgy csináltam, ahogy te leírtad, de a sajt összement és egy egyre keményedő gombolyagban leledzett a szószban. ami a borból, a cseresznyepálinkából és a keményítőből állt.
Van valami tipped, hogy mi lehetett a hiba? Talán túlmelegítettem (közben érkeztek a vendégek)? Ha válaszoddal megtisztelsz, kérlek írj a tearozsa1@citromail.hu címre. Előre is köszönöm.

12:14 du.  
Anonymous Névtelen szerint...

Kedves C&V!
A csokis fondüről is írnál esetleg valami receptet vagy valami tippet?:)
Előre is köszi!Udv shape

10:46 de.  
Anonymous Névtelen szerint...

Kedves Chili&Vanília!

Többször kkészítettem már fondüt, párszor tökéletesen egyenletes massza lett, többször viszont az egyik kedves előttem szólóhoz hasonlóan jártam, azaz a sajt egy nyúlos gömbként úszkált a kicsit hígabb masssza közepén. Azóta sem jöttem rá, mit csináltam roszul, ill. jól amikor sikerült. A korábbi hozzászóló sajna a privát emiljére kérte a választ, pedig abszolút közérdekű a dolog. Megosztanád velem (és a többiekkel) is a titkot? Az oldaladat olvasgatva ugyancsak van érzéked a gasztronómiához - bizonyára ez is sokat nyom a latban, de kell legyen valami a tehetségen túl is, amitől egy fondü tényleg fondü... :)
Köszönöm.
Üdv.
Kati

2:45 du.  
Blogger chili&vanilia szerint...

Kati (és ezúton is kérek elnézést tearózsától, akinek azt hiszem nem válaszoltam privát sem). nehéz mindig így virtuálisan tanácsod adni. Két tippem van: a hőmérséklettel lehetett gond (esetleg túl forró volt a bor, amikor belekerült a sajt. az fontos, hogy amikor a reszelt sajtokat hozzáadjuk, csak gyöngyözzön, úgy egész biztosan nem ugrik össze.). A második -és bevallom, utóbbira tippelek, a sajt minősége. A fondühöz sajnos sok és drága sajt kell, olyan, ami zsíros és nem vizes. Talán ez segít valamelyest..

4:28 du.  
Anonymous Névtelen szerint...

Köszönöm a gyors választ. A sajt minőségére kínosan ügyeltem, úgyhogy akkor biztosan a hőfok... Egy alkalommal egyébként próbáltam kevésbé minőségi sajtból is (persze az se tesco trappista volt), és az bosszantó módon jó lett. Sebaj, majd most direkt figyelek a hőfokra!
Addig is kis önbizalomnövelőnek megfőzöm a birsalmás csirkemellett, naggyon jól hangzik!
Szép 7végét!
Kati

11:32 de.  
Blogger István Péter Kovács szerint...

Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

7:00 du.  
Blogger István Péter Kovács szerint...

Kedves Zsófi!
Éppen dühöngök. Elhatároztuk, hogy tegnap sajtfondüt készítünk vacsorára. Évekkel ezelőtt már olvasztottunk fondüt, van is egy egyszerűbb fondü készítő edénykénk. Bár a feleségem nem emlékszik, akkor az nagyon jól sikerült, pedig csak ementáli és trappista sajt lehetett az alap. Azóta is rendszeresen eszünk olvasztott sajtot, de azt a camembert jellegű változatot, amit sütőben kell készíteni. Most vettünk egy "FROMALP Fondue" alapot az egyik nagyobb bolthálózatnál. Ebben lényegében benne volt minden egy alufólia tasakban. Ezzel azért nem akartunk megelégedni és vettünk hozzá raclette sajtot is. Ausztriában is többször vettünk raclettet olvasztani, igaz nem fondünek. Szóval,tettünk hozzá még egy kevés olasz száraz bort és borsot, szerecsendiót. Bő öt perc után már egész jól elolvadt, és egyneművé vált, viszont elégé sűrű volt. Feleségem szerint higitani kell, ezért tettünk bele 1 dl húsleves alapot. Bő öt perc után alig lett hígabb ezért tettem még bele egy deci levest, majd a habverővel is erősebben kevertem. Két-három perc múlva (miközben továbbra is melegítettük a gázon a legkisebb lángon) még jól nézet ki, de a sűrűsége nem változott (?). Aztán egy pillanat alatt egy sűrű sajtmasszává változott a közepe és a széleit híg tej szerű lé vette körül. Olyasmi volt, mintha egy kazein túróbombát készítettünk volna. Morogtam egy kicsit, hogy miért mondta a feleségem, legyen hígabb, de én is úgy láttam, hogy kár volt ilyen hosszan, ennyi lével, felverni a sajtot. Na majd holnap! Ugyanis meg akartam ismételni, mivel már bántott a dolog és fel is készítettem a hasam egy jó kis fondüre. Ma vettem tilsitert (40 dkg) és volt még raclette (kb. 20 dkg) is. Az előzőt kifejezetten ajánlották némelyik internetes receptben. Most csak finoman kevertem egy villával. Két deci bórt használtam, összekeverve 1 tk. kukoricakeményítővel, fokhagyma, stb. Csak annyit tértem el az Ön receptjétől, hogy a borhoz rögtön hozzákevertem a keményítőt. Öt percig gyöngyözött, mivel a gyerekek miatt némileg el akartam párologtatni az alkoholt. Ezek után a sajt megolvadt és nem egyesült a borral igazán. Csak 6-8 percet melegítettem a gázon, mert nem mertem tovább. Tettem hozzá még egy fél tk. keményítőt egy pici borban. Semmit nem változtatott, de átöntöttem a fondű tálba. Mivel ezt már nem akartam félre rakni, így megettük. Az íze jó volt, de egy lében középen úszó sűrűn folyékony sajtszigetbe mártogattuk a hozzávalókat. Ha nem ragadt rá sajt, akkor csak egy vajszínű lé maradt a kenyéren. Szóval nem lett egynemű. Mivel több helyen írták, hogy a fondüt nem lehet elrontani, és én próbáltam az első hibásnak vélt dolgokat elkerülni, így nem tudunk mást elképzelni, mint a raclette nem illik a recepthez. Bár ez csak a feleségem véleménye, én kétlem. Mi lehetett a hiba?
Köszönettel: Péter

7:08 du.  
Blogger István Péter Kovács szerint...

Egyébként, a következő receptet követtem, ami csak nagyon kicsit különbözik az Önétől: youtube.com/watch?v=wai9B3GUnK0

7:25 du.  

Neked is van véleményed?

<< Főoldal