vasárnap, december 04, 2005

Sült padlizsán gránátalmaszósszal, joghurttal és tahini-vel

Egyik múltkori írásomban, amelyben a legújabb beszerzett fantasztikus szakácskönyvemről lelkesedtem, említettem, hogy ma már nagyon korlátozom magam újabb könyvek beszerzése terén, leginkább azért, mert fogalmam sincs, hogy majd egyszer Budapesten hova fogom tenni őket. A hatalmas gyűjtemény sok-sok év alatt gyűlt össze és ez idő alatt egyrészt volt alkalmam megtapasztalni, hogy melyik típusú szakácskönyveket szeretem és használom, másrészt megtanultam nagyon gyorsan, egy belelapozásra felmérni, hogy egy szakácskönyv jó-e, vagy sem. Persze a minősítés szubjektív, hiszen másoknak elképzelhető, hogy teljesen más szempontok mérvadóak.

Mivel haladó hobbiszakácsnak tartom magam, eleve nem veszek olyan könyvet, amelyben túl egyszerű alapreceptek vannak. Persze imádom én is, és fontos is egy szakácskönyv esetében, de nem ragaszkodom feltétlenül a gyönyörű színes szagos külsőhöz és a nyálcsorgató fotókhoz (egynéhány kedvenc, legjobb szakácskönyvemben egy darab kép sincs...pl. Váncsa). Nyilván nem általánosítható, de nem igazán preferálom az éttermi sztárséfek könyveit, amelyekből tökéletes éttermi menüket lehet gondolatban összeállítani, de a mindennapi Élethez nincs sok közük. (Igen, én is nagyon szeretem a Szent Jakab kagyló carpaccio-t salsa verde-vel és a bélszínt pirított kucsmagombával, de ezeket viszonylag ritkán főzöm..) Kétfajta szakácskönyvet szeretek: 1. az olyat, amely tele van rengeteg zseniális, újszerű, izgalmas és az otthoni főzésre alkalmas, lehetőleg egészséges recepttel, 2. amely nem pusztán receptgyűjtemény, hanem annál sokkal több. Vagy azért, mert az írás maga annyira jó, vagy humoros, hogy élvezetes olvasmánnyá válik, vagy azért, mert olyan átfogó, alapos betekintést ad egy adott tárgyba, hogy az ember rengeteget tanul belőle. Ezt különösen fontosnak tartom a különböző nemzetek konyháival foglalkozó szakácskönyveknél, ahol szeretem az adott ország, vagy régió gasztronómiai hagyományai és receptjei által a kultúráját és történelmét is megismerni. Ezt az utóbbi kategóriát szeretem a legjobban.

Egy ilyen kincsre tettem szert Claudia Roden: Arabesque című remekművével. Claudia Roden egy egyiptomi származású, Angliában élő hölgy, akinek igen nagy szerepet tulajdonítanak abban, hogy ismertté és népszerűvé tette, gyakorlatilag forradalmasította Angliában a közel-keleti konyhamegítélését. Összesen 9 könyve jelent meg, ez a legújabb a marokkói, a török és a libanoni konyhát mutatja be, mai, modern receptekkel, mintegy 350 oldalon. (Nekem még a The Book of Jewish Food című könyve van meg, ami egy komplett lexikonnak is elmegy, próbáltam is belőle már receptet). Ebben az új könyvben három fejezet van: Marokkó, Törökország és Libanon, mindhárom esetben átfogó bevezetővel, előétel, főétel, desszert fejezetekkel és remekebbnél remekebb receptekkel. Ki vannak nagyon találva ezek az ízek.

Elsőre ezt a padlizsános ételt próbáltam ki, picit eltérve az eredeti recepttől, amit egészen biztos, hogy nagyon sokszor fogok csinálni, mert gyors, egészséges és isteni. Sült padlizsánkarikák vannak megkenve gránátalmaszósszal, megöntözve egy tahini-s fokhagymás joghurtos dresszinggel és megszórva pirított fenyőmaggal és gránátalmamaggal. Fantasztikus! (Mind gránátalmaszószt, v. más néven gránátalmaszirupot (pomegranate molasses) mind tahini-t (ez egy szezámpaszta) lehet kapni otthon is a szokásos helyeken (pl. Ázsia bolt, Lehel csarnok aljában lévő arab)

Recept

Hozzávalók (2 személyre)

2 nagy padlizsán
egy doboz (150ml) jó minőségű joghurt
egy púpos tk tahini (szezámkrém)
2 gerezd fokhagyma
2-3 ek gránátalmaszósz
olívaolaj, só, bors
egy marék fenyőmag (dióval helyettesíthető)
egy marék gránátalmamag

A sütőt előmelegítem 220C-ra/gáz 7
A padlizsánokat középvastag (mondjuk 1,5 cm-es) karikákra szeletelem. Egy alufóliával bélelt tepsit meglocsolok olívaolajjal, megszórok sóval, borssal és ráteszem a padlizsánokat. A tetejüket szintén megkenem az olajjal és fűszerezem. 20 perc alatt pirosra sütöm. Amíg sül, elkészítem a dresszinget: a joghurtot simára keverem a tahini-vel , az összenyomott fokhagymával és ízlés szerint sózom). Amikor a padlizsán megsült, mindkét oldalát egy kenőecsettel megkenem a gránátalmaszósszal és körben elrendezem egy tálon (*az eredeti recept gránátalmaszirupot ír összekeverve vörösborecettel. Meg kell nézni az gránátalmaszósz összetevőit, ha azok között citrom, vagy citromsav is szerepel, akkor nem szükséges az ecet). Meglocsolom a joghurtos dresszinggel és a tetejét megszórom a pirított fenyőmaggal (vagy dióval) és a gránátalmával. (A gránátalmából úgy lehet legkönyebben kiszabadítani a rózsaszín magokat, ha először levágjuk a gyümölcs koronáját, majd függőlegesen 4-5 cikkelybe vágjuk. ) Előre elkészíthető.

Eredeti recep: Claudia Roden: Arabesque, Aubergine slices with pomegranate, yoghurt and tahini, 269.o.

Címkék: ,


 

 

8 hozzászólás:

Blogger Pille szerint...

Hi Zsofi, I got the book myself last week, and have been drooling over the pictures ever since!!! Beautiful, just like Claudia Roden's earlier books! I gather you're recommend the pomegranate and aubergine slices recipe then?
PS Wish our languages were as similar as Estonian and Finnish, then I could at least read your lovely blog:)

3:56 du.  
Blogger chili&vanilia szerint...

Hi Pille!
Yes, I also just got the book, it's amazing, isn't it!I tried this aubergine recipe as a first, it's on page 269. in the Lebanon chapter. It's absolutely delicious, I recommend you to try it!I'm looking forward to read about some other recipe experiences from the book at your site! Zsofi

4:06 du.  
Blogger Andreea szerint...

Looks delicious as all the rest do too - looking forward to the English version :)
Oh and love the orange curd cookies. Have some lemon curd at home, so might give it a try with that!

12:24 du.  
Blogger dilek szerint...

that's a delicious recipe!

7:09 du.  
Blogger Rossamela szerint...

Briliáns! Van néhány (jópár) hozzávaló, amitől elgyöngülök, vezető helyen a padlizsán és a gránátalma.
(Meg a friss füge, rukola, grapefruit, kecskesajt, rák, kagyló, bárányborda, édeskömény, stb. stb...)

A szakácskönyvekről pont ez a véleményem nekem is. De kezdek kicsit "fáradni", több megfőzni való étel, mint nap, inkább már improvizálok és fejből-szívből-érzékekből alkotok. A török-libanoni konyha még szürke terület, de nagyon tudnám szeretni.

Gyönyörűek a képeid is, nem emeli a szöveg színvonalát (mert nincs rajta emelni való), hanem erősíti, nagyon élvezetes a blogod.
Örülök, hogy megtaláltam, gyakran jövök majd!
(És már gondolkozom a saját blogomon...)

4:42 du.  
Blogger chili&vanilia szerint...

Kedves Rossamela,
köszönöm szépen az összes hozzászólásodat, így elnézve a kedvenc hozzávalóidat, meg kell állapítanom, hogy kiváló ízlésed van!!És nagyon jó lenne, ha minél több színvonalas magyar gasztroblog lenne, úgyhogy hajrá!!

7:30 du.  
Blogger vera szerint...

kedves ch&v! ugy latom, hogy mar lopják is a receptjeidet. irgumburgum!
http://nyiregyhaza.mconet.biz/gasztronomia/sult_padlizsan_joghurtos_granatalmaszosszal_181_192751.html

4:39 du.  
Blogger chili&vanilia szerint...

Köszi szépen Vera!
megnéztem, tényleg, szó szerint. szóltam nekik.

7:18 du.  

Neked is van véleményed?

<< Főoldal