Jéghideg tök krémleves kaporolajjal
Fotó: Nagy Balázs
Hosszú éveken át, amíg külföldön éltem, minden egyes nyáron, amikor hazautaztam Magyarországra, alig vártam, hogy végre tökfőzeléket főzhessek. Bár egyrészt az egyik legmegosztóbb főzelék –elképesztően nagy az ellenzői tábora -, másrészt rendkívül személyes: családi hagyományoktól függően, ki melegen, paprikásan, ki hidegen, fehéren készíti, a nyár egyik legzseniálisabb étele. Jelentem, a tökfőzelék manapság még a csúcséttermek konyháin is gyakran megfordul: séfjeink szívesen korszerűsítik, ez leggyakrabban a sűrítés módjában nyilvánul meg (a liszt elmaradt, a fő sűrítő anyag a megpuhult tök, amelynek egy részét turmixolják.) Nemcsak oldalasok, fasírtok kísérik, hanem párolt, vagy grillezett halak is, amelyekhez kiválóan illik.
A tök rokonai, pl. cukkini – annak ráadásul sokféle változata, a bébi méretűtől a sárga színűig - a világban szinte mindenütt kaphatóak, a mienk: a pasztellszínű, zsenge nyári tök, nem minden országban ismert. Most már persze kísérletezhetek vele kedvemre. Édeskés, finom húsa nagyon jól érvényesül grillezve is (pl. fokhagymás-tahinis joghurttal meglocsolva). Jól harmonizálnak vele a fűszeres húsok, mártások, a személyes kedvencem pedigez a jéghideg krémleves, amelyet még a tök legnagyobb ellenségei is élvezettel kanalazgatnak.
Jéghideg tök krémleves kaporolajjal
Hozzávalók (4-6 adag)
1kg gyalult tök
1evőkanál vaj
1 közepes hagyma, finomra aprítva
6dl leszűrt hús, vagy zöldségleves
6dl tej
1 nagy csokor friss kapor
só, fehérbors
4 evőkanál tejföl
2 evőkanál jófajta fehérborecet
Kaporolaj:
1dl semleges ízű olívaolaj (vagy szőlőmagolaj)
2 csokor kapor, vastag szára nélkül
A gyalult tököt kb. 2-3 evőkanál sóval besózzuk, átforgatjuk, hogy egyenletesen érje, 15 percig állni hagyjuk, hogy levet eresszen. Kinyomkodjuk, és átöblítjük, hogy ne maradjon sós. Vajon fedő alatt, csipet sóval megszórva, üvegesre pároljuk a finomra aprított hagymát. Felöntjük a leszűrt húslevessel és a tejjel. Hozzáadjuk a kinyomkodott gyalult tököt, valamint az egyik csokor kaprot (egészben), sózzuk, borsozzuk. Fedő alatt, kb. 10 perc alatt puhára főzzük a tököt. A kaprot eltávolítjuk. Robotgépben simára pürésítjük a levest, hozzáadjuk a tejfölt és a fehérborecetet. Teljesen kihűtjük. Közben elkészítjük a kaporolajat: lobogó, sós vízben blansírozzuk a kaprot, jeges vízben azonnal lehűtjük. Robotgépben pürésítjük az olívaolajjal, egy órát állni hagyjuk, majd kávé filterrel, vagy sűrű szövésű anyaggal kibélelt szűrőben lecsöpögtetjük. A levest jégbe hűtve, a kaporolajjal megcsöpögtetve tálaljuk.
Hosszú éveken át, amíg külföldön éltem, minden egyes nyáron, amikor hazautaztam Magyarországra, alig vártam, hogy végre tökfőzeléket főzhessek. Bár egyrészt az egyik legmegosztóbb főzelék –elképesztően nagy az ellenzői tábora -, másrészt rendkívül személyes: családi hagyományoktól függően, ki melegen, paprikásan, ki hidegen, fehéren készíti, a nyár egyik legzseniálisabb étele. Jelentem, a tökfőzelék manapság még a csúcséttermek konyháin is gyakran megfordul: séfjeink szívesen korszerűsítik, ez leggyakrabban a sűrítés módjában nyilvánul meg (a liszt elmaradt, a fő sűrítő anyag a megpuhult tök, amelynek egy részét turmixolják.) Nemcsak oldalasok, fasírtok kísérik, hanem párolt, vagy grillezett halak is, amelyekhez kiválóan illik.
A tök rokonai, pl. cukkini – annak ráadásul sokféle változata, a bébi méretűtől a sárga színűig - a világban szinte mindenütt kaphatóak, a mienk: a pasztellszínű, zsenge nyári tök, nem minden országban ismert. Most már persze kísérletezhetek vele kedvemre. Édeskés, finom húsa nagyon jól érvényesül grillezve is (pl. fokhagymás-tahinis joghurttal meglocsolva). Jól harmonizálnak vele a fűszeres húsok, mártások, a személyes kedvencem pedigez a jéghideg krémleves, amelyet még a tök legnagyobb ellenségei is élvezettel kanalazgatnak.
Jéghideg tök krémleves kaporolajjal
Hozzávalók (4-6 adag)
1kg gyalult tök
1evőkanál vaj
1 közepes hagyma, finomra aprítva
6dl leszűrt hús, vagy zöldségleves
6dl tej
1 nagy csokor friss kapor
só, fehérbors
4 evőkanál tejföl
2 evőkanál jófajta fehérborecet
Kaporolaj:
1dl semleges ízű olívaolaj (vagy szőlőmagolaj)
2 csokor kapor, vastag szára nélkül
A gyalult tököt kb. 2-3 evőkanál sóval besózzuk, átforgatjuk, hogy egyenletesen érje, 15 percig állni hagyjuk, hogy levet eresszen. Kinyomkodjuk, és átöblítjük, hogy ne maradjon sós. Vajon fedő alatt, csipet sóval megszórva, üvegesre pároljuk a finomra aprított hagymát. Felöntjük a leszűrt húslevessel és a tejjel. Hozzáadjuk a kinyomkodott gyalult tököt, valamint az egyik csokor kaprot (egészben), sózzuk, borsozzuk. Fedő alatt, kb. 10 perc alatt puhára főzzük a tököt. A kaprot eltávolítjuk. Robotgépben simára pürésítjük a levest, hozzáadjuk a tejfölt és a fehérborecetet. Teljesen kihűtjük. Közben elkészítjük a kaporolajat: lobogó, sós vízben blansírozzuk a kaprot, jeges vízben azonnal lehűtjük. Robotgépben pürésítjük az olívaolajjal, egy órát állni hagyjuk, majd kávé filterrel, vagy sűrű szövésű anyaggal kibélelt szűrőben lecsöpögtetjük. A levest jégbe hűtve, a kaporolajjal megcsöpögtetve tálaljuk.
Címkék: chilikönyv, leves
8 hozzászólás:
Én is bepróbálkoztam azzal, hogy magát a tököt szerkezeténél fogva sűrítőként használtam, és pépesítettem, de a gyerekek azt mondták, hogy "anya, csináld úgy, ahogy eddig". A nyár eleji friss tököt finomra gyalulva sem kell a sűrítéshez liszt, csak egy kis tejszín-tejföl keverék a jóféléből (vagy créme fraiche). Darabosan, frissen vágott kaporral jobban szeretik. De ez is nagyon jól néz ki és nagyon trendi. Nekem az számít elsősorban itthon, hogy ők hogyan szeretik:-)és örülök, hogy a tököt nagyon szeretik!
Inkább kapros olaj,nem? Én úgy tudom, hogy az olajat(ami illóolaj) a magból vonják ki desztillációval.
Bocsi, de a növények illóolaja jellemzően a levélben és a virágban van. A magból készült olaj, a magolaj.
Hogy mi lenne egy szép/jobb kifejezés erre?
gambas
igen,igen,valóban, rosszul fogalmaztam,a legtöbb illóolaj a friss,zöld szárban,levélben van,a magból viszont vonnak ki csípős olajat,de nem akarok többet offolni,ennyit erről.:-)
Imádom a tököt, cukkínit, minden formában.Egyet nem értek: miért kell besózni, és a levét leönteni? Úgy gondolom, minden jó vitamin kárba vész: évek óta nem alkalmazom ezt a besózós-kicsavarós módszert, de nagyon szeretném, ha valaki megmagyarázná, miért is kellene ezt tennem. (Hosszú évekig én is csináltam, hisz így tanultam!)
(Egyébként imádom a blogodat!)
Éva, köszi:) azért (azon túl, hogy én nekem Nagymamám mindig így tett:), mert a töknek iszonyú nagy a víztartalma, ha azt eltávolítom belőle, akkor sokkal intenzívebb, tökösebb:) ízűbb a végeredmény. kipróbáltam így is, úgy is, kifacsarva sokkal jobb ízű
Az én Nagyim, Anyukám is így tette, és sokáig én is!
Na, majd kipróbálom, hogyan tökösebb! :-D (Igaz, nekem mindegy, mert sokszor inkább tökös kaporfőzeléket csinálok!):-)
A tökfőzelék a kedvenc főzelékem, nagyon finom zsenge tökből is de a legjobb az aminek a héjába már nem lehet a körmöt belenyomni
Neked is van véleményed?
<< Főoldal