Meggyfagylalt pisztáciapesztóval

Ennek a meggyfagylaltnak egyetlen különlegessége van számomra: a meggy maga. Az ugyanis egy hosszú, késős Budapest-Brüsszel járatot is megjárt, így különleges kincsként tekintettem rá (kicsit aggódtam, de szerencsére nem minősült folyékony anyagnak). A meggy itt különlegességszámba megy, befőttként, dzsemként kapható, de frissen soha nem láttam még. ( Feldolgozáshoz nagy részét egyébként Lengyelországból importálják). Úgyhogy otthon, a piacon engem nem a ropogós cseresznye, hanem sokkal inkább a savanykás meggy ejtett rabul, alig bírtam betelni vele, és megkockáztattam egy kiló kézipoggyászban való szállítását is. Fele frissen fogyott el, másik feléből –mi más –fagylalt készült, ezúttal a joghurtos változat (ugyanaz a recept, mint a joghurtos eperfagylaltnál).

Vendégeknek szolgáltam fel desszertként, kiegészítőnek édes pesztót készítettem hozzá, amely a következő hozzávalókból állt: sótlan pisztácia, friss menta, méz, pici olívaolaj, csipet őrölt kardamom. Amit eredetileg inkább a színe miatt találtam ki, az olyan remekül jött össze ízekben, hogy másnap azonnal még egy adagot kellett gyártanom. A pesztó a sima joghurtfagyihoz is nagyon jó, de csokoládésorbet-hoz is el tudom képzelni. Ezek a joghurtfagylaltok meg biztos remekül működnek jégkrém formában is, mint Dolce Vita-nál, csak időben vegyük ki a mélyhűtőből, hogy ne jégtömböt nyalogassunk.

Joghurtos eperfagyi recept