Vadspárga

Apropó, spárga.
Ilyet ettetek már? Láttatok már? Én még soha. Úgyhogy, mint minden különleges, érdekes, számomra új hozzávaló esetében most is megragadtam az alkalmat, hogy megismerkedjek vele. Bemutatom a vadspárgát.
Rendszeres horvátországi nyaralók jó eséllyel találkozhattak vele, itt állítólag igen elterjedt, és az éttermek is kínálják (bár gondolom, jellemzően ilyenkor tavasszal, a szezonjában). Egyébként Európában Olaszországban és Franciaországban terem a legtöbb, nagy részét az ínyenckonyha hasznosítja, piacokon, üzletekben ritkábban, de néha kapható. Huh, szerencsém volt.

Elnevezései:
wild asparagus (en)
wilder Spargel (de)
asperge sauvage (fr)
triguéros (es)
latin neve. ?(okostojás, ha szépen kérlek, megmondod:) ?)

A kinézete egészen különleges –amint a fotón is látható, leginkább egy zöld búzakalászra hasonlít.

Az íze nagyon finom –sokkal erőteljesebb és intenzívebb, mint a zöld és a fehér spárga -fűszeres, picit csípős, mint egy snidling, valamelyest talán a zöldspárga és az újhagyma keverékéhez hasonlítanám.

Elkészítése: na ezt aztán pláne minél egyszerűbben. Olyan kifinomult íze van, és olyan törékeny, hogy tilos agyonfőzőcskézni. Egyik felét a boltban kapott instrukció szerint 2 perc alatt megpároltam, másikat pici vajon átforgattam. Utóbbi a nyerő. Mivel ilyen ritkaságszámba megy, az ára is borsos (itt 25dkg 4Euro volt). Viszont olyan intenzív, hogy különleges köretként halhoz, vagy pl. bárányhoz 4 főre simán elég.