péntek, május 25, 2007

Így készült a csiga

A helyszín Gödöllő.
Kerti party-ra vagyunk hivatalosak, nagy társaság, sütögetés, kajálás lesz. Jönnek külföldiek is, közöttük igazi franciák. A Francia (továbbiakban AF) saját bevallása szerint csigaspecialista, remekül készíti az Escargots á la bourguignonne-t, –a burgundi módra főzött, fűszervajjal grillezet csigát. Már napokkal előtte kiadja az utasítást házigazdánknak: gyűjtse be a kertben az állatokat, majd etesse őket három napig liszttel (hogy kiürüljenek). Vasárnap megérkezünk, a házigazda (A.) kétségbeesetten fogad bennünket:
„Baj van, nincs csiga” mondja.
AF: "hogyhogy, nem lenni csiga???!! "
A: „ Csiga elmászott. Jövök ki reggel, hát látom, szétmásztak, végig a garázsajtón, lisztestül…azért maradt, van vagy 30…"
(arra már így utólag nem emlékszem, hogy csak hozzáköltöm, vagy valóban megkönnyebbülten összenéztünk, hogy van menekvés…)

Néhány kupica alapozást követően AF beviszi őket a konyhába, hogy segítséggel elvégezze a szükséges műveletet. Legalább fél órán át csak öblíti őket a mosogatóban, nos, ez az a fázis, amelyet ne nézzen meg senki, aki valaha is a kóstolásán gondolkozik. Iszonyatos látvány, hadd ne részletezzem, fotózni sem vagyok hajlandó ( az alapozó kupica közben is jól jön). Aztán csak úgy vannak a kredencen, és visszahúzódnak a házukba.

Ezalatt AF court-bouillon-t készít, zöldséges alaplevet répával, hagymával, póréval, édesköménnyel, zöldfűszerekkel. Ebben főnek a csigák 2 órán át. Ekkor egyesével kiszedik őket (mivel az átlag magyar háztartásban nem található csigaszedő tű, előkerülnek az alternatív eszközök: kötőtű, csillagszóró, végül a százas szög..ekkor már rendkívül emelkedett hangulat uralkodik.), megszabadítják valamilyüktől (zsigerüktől), a házakat kimossák, megszárítják. Fokhagymás, petrezselymes fűszervaj kerül bele, vissza a csiga, rá ismét vaj. Így megy be a sütőbe néhány percre.

Nagy tepsin hozzák ki a fokhagymás vajtól illatozó házakat, két perc alatt tűnik el az egész. Isteni, de kettőnél több nem megy. (Magának a csigának íze nincs, olyan, mintha egy fűszervajjal sütött zúzát ennék).

A fotók itt, nem merem őket ide tenni.

PS.

Két nap múlva
- Te, tényleg isteni volt ez a csiga, nem?
- A. (a házigazda): én nem kóstoltam meg. Velük nőttem fel, csigabigagyereki meg minden, én megfogadtam, hogy ebben az Életben nem eszem belőlük
- A. férje: én hatot ettem. Ma kimentem hamburgert enni, mert még mindig mászó csigákat látok.

A folyamatot elég hiányosan szemléltettem. Receptet nem írom le, ha esetleg valaki részéről van rá igény, csak jelezze, AF biztosan szívesen elmondja részletesen.

Címkék:


 

 

18 hozzászólás:

Blogger Ana szerint...

Nekem az nagyon fura, hogy nem lettek besózva, a házból kiemelés előtt.
Nem gondoltam volna, hogy lehet anélkül készíteni. A folyamat többi része teljesen szokványos, vagyis a Hiltonban és a Grandokban is így készítik Mo.-n.

7:27 de.  
Blogger Fűszer és Lélek szerint...

Aha, szóval zúza íze van. Akkor azért nem szeretem :)Jó sok alapozó kupica kéne hozzá, hogy meg merjem kóstolni. Nekem is mindig a gyerekkori csigabiga jut eszembe róluk. Érdekes, mert pesti lány létemre vágtam már le csirkét is, és minden további nélkül jót ettem belőle, de a csiga az nem menne! Még fejlődnöm kell...

7:41 de.  
Anonymous pirikenagyi/albana szerint...

úgy tűnik, egyre jár az agyunk!

9:41 de.  
Blogger Rossamela szerint...

Nagyon jó poszt!
Szeretem a csigát - persze a fokhagymás fűszervajjal mi nem jó? -, de az valóban elgondolkodtató, hogy mi lenne, ha nekem is kellene előkészítenem?

12:04 du.  
Anonymous vasszűz szerint...

Ténlyeg finom a csiga.
Nagyon jó az írás, köszi:D

12:08 du.  
Anonymous Névtelen szerint...

Kb. 2 évente megkóstolom: hátha szeretem már....
És még mindig nem szeretem.

LepkePillangó

1:06 du.  
Anonymous Gia szerint...

Hát lehet,hogy én vagyok a hülye,de képtelen lennék ilyesmit enni O_o .Nálunk is volt egyszer egy francia cserediák,az is megcsinálta magának,anyuval még a tepsit is kidobtuk,amin csinálta,mert nem volt rá gusztusunk,hiába lett elmosva...igaz,ez 95-ben volt,amikor még minden vasárnap húsleves volr rántott szelettel,ebbe a milióbe robbant be a "csigazabáló francia csaj" ... meg evett borzalmasan büdös sajtokat,pálpusztait többekközt...hát,nem bántuk,amikor hazament,pedig nem volt egy rossz arc,de megkönnyebbültünk :)

4:09 du.  
Blogger chili&vanilia szerint...

annak, aki naponta lát ilyet, biztosan szokványos, én először láttam végig ezt a folyamatot, és nagyon érdekes volt. egyébként azt hiszem, besózták, de akkor pont nem voltam a konyhában. Azért írtam, hogy hiányos a szemléltetés.

Egyébként közben felfedeztem, hogy pont Gödöllőn van az Éticsiga Terméktanács székhelye, úgyhoy igazán stílusos volt a helyszín

10:49 du.  
Blogger Tamás szerint...

de ha "csak" zuzaize van, akkor miert ennyire hype-olt kaja?

8:12 du.  
Anonymous Gia szerint...

Mert zúzát enni nem egy nagy kunszt,általános iskolában és óvodában a konyhásnénik jóvoltából mindnyájan túlestünk ezen,de azt,hogy csigát fogyasztott ,azt csak az elvetemültebbje mondhatja el magáról :DDDDDD

10:14 du.  
Blogger chili&vanilia szerint...

á, igazából hülyeséget írtam, tulajdonképpen nem is az íze olyan, mint a zuza, hanem az állaga. vagyis a zuza íze is nehezen meghatározható, ez is inkább semleges, picit rágós, ruganyos..

9:41 du.  
Anonymous Névtelen szerint...

Szörfözés közben akadtam Rád, azóta is rendszeresen olvasom az írásokat! Ez a csigabiga volt ma a napom fénypontja! Igazán köszönöm! :)
HB

3:58 du.  
Blogger Louis Tinner szerint...

Az én találkozásom a csigával hasonló volt, de ott a hozzá értő egy-két napig liszten tartotta őket, és egy napig pedig són. Osztom azok véleményét, akik szerint zúza ize van. Mindennel együtt nekem bejött...

9:01 du.  
Anonymous Névtelen szerint...

Kedves Gia,
en franciaorszagben elek, ezaltal rendszeresen eszem csigat es nem tartom magam ettol elvetemultebbnek mintha mondjuk baranyt kellene ennem. az nehezebben menne le a torkomon, tuti.a ferjem ,aki francia pedig a magyar konyhaban talal furcsasagokat, pl.mai napig nem erti a fozelek "letjogosultsagat".

9:51 du.  
Anonymous Névtelen szerint...

Én szeretem a csigát.
Először a kertből szedtem ,az nem volt egy nagy szám.
De a tenyésztett francia csigát amit később ettem strasbourgban az nagyon jó volt.Parajos fokhagymával volt töltve.

9:56 du.  
Blogger Ibolya szerint...

Nem tudom miért akadtok ki egy kis csigától ...nézzétek meg mit csinál a Heston Blumenthal a szöcskékkel,kukacokkal ,békákkal,teknőcökkel...stb.
Szerintem nyitottnak kell lenni ahhoz ,hogy új recepteket találhassunk ki .Ha nem izlik ,az egy dolog...de az előitéleteket félre kell tenni .legalább egyszer és mindent kipróbálni!

3:31 du.  
Anonymous Névtelen szerint...

Pontosan mit vágtak le a csigákról? A szövegből és a képekből sem derül ki. A test nagy része zsiger, nyilván nem az egészet dobták el, hiszen a csak izmos talpnak kinéző rész nagyon pici az egészhez képest. Nagyon másképp fest a csiga a forralás után, mint amikor még élve mászkál.

2:06 du.  
Blogger Eva Zsolnai szerint...

Hahaha...erre az irományra most bukkantam rá (nagyon ráérek ma :-) ) Én életemben először Genfben ettem csigát - ilyen fokhagymás vajasat - és először jól teletömtem a szám pirítóssal, hogy a csiga még véletlenül se tudjon hozzáérni sehol (persze ez nem jött össze :-) ) de aztán rájöttem, hogy tényleg csak egy kis darab ruganyos, fokhagymás husi az egész. Sp.országban egy nagyon kafa pikáns szószban főzik, nyakig zabáltam magam mindig vele, bár ott nem ezekből a hatalmas éticsigákból készítik, hanem olyan közepesekből. (kiemelkedően jó csigaevő hely: Granada, Albaicín-negyed (bármelyik tapa-bár)

4:17 du.  

Neked is van véleményed?

<< Főoldal