Tavaszi lomtalanítás

Biztos minden gasztroblogger számítógépében ott lapul néhány olyan fotó/recept/bejegyzés, amely valamilyen oknál fogva végül nem kerül publikálásra. Nagy rendrakás során bukkantam pár ilyenre, egy részét ezennel közzéteszem. Különböző okok miatt voltak elhanyagolva: vagy egész egyszerűen megfeledkeztem róluk, vagy a fotó nem tetszett. Olyan is van, ahol a recepttel nem voltam megelégedve, olyan is, ami nagyon jól sikerült, de nem jegyzeteltem főzés közben, és utólag egyáltalán nem emlékeztem a pontos mennyiségekre. Végül olyan is előfordul, amelyről pusztán nem volt különösebb mondanivalóm, ezért merült a feledés homályába. Íme (balról sorban indulva):

1. Passionfruit, azaz maracuja, azaz golgotagyümölcs, szerintem magyarul is úgy a legszebb, hogy passiógyümölcs. Az egyik kedvenc gyümölcsöm, itt folyamatosan kapható, de január-februárban szokott lenni a legszebb és legolcsóbb. Télen tonnaszám hordtam haza kismama barátnőknek, akik remegve várták.

2. Linguine mozarellával, rukkolával, karamellizált édesköménnyel. Azt hiszem, chilipehely és citromhéj került még rá, de nem emlékszem, mikor és mennyi.

3. Áfonyás tejszínhabbal töltött csokoládés piskóta: itt egy sima kakaós piskótára friss áfonyával összeforgatott habot kentem, majd feltekertem. Szépen összeállt, szeletelhető volt, emlékeim szerint nagy sikere volt.

4. Cukkinis quiche. A quiche állandó szereplő a konyhámban, partira, vendégváróként, mindenféle töltelékekkel. De hát, erről aztán annyit lehet bárhol elolvasni, hogy azt hiszem, nem igazán éreztem úgy, hogy bármi hozzáadott értéke lenne még egy receptnek.

5. Egybensült "burgonyatócsni". Hm, ez jó volt. Krumpli lereszelve, kinyomkodva, kevés tejszínnel, szerecsendióval összeforgatva, tepsin egy rétegben kiterítve, pirosra megsütve. Michel Richard remekművéből.

6. Aszalt szilvás csirkével töltött rétes papucs. Emlékeim szerint SOS kellett valami partifalatot gyártanom, teljesen spontán történt, semmit nem írtam le belőle. Kár.

7. Brokkoli osztrigaszósszal. Ha nagyon nincs itthon semmi (valamilyen zöldség azért mindig akad), akkor gyakran készül. Fokhagymát+sok friss gyömbért megpirítok, rádobom a zöldséget, ázsiai boltokban kapható sűrű, füstös, sós osztrigaszószt locsolok rá. Kínai kellel, kelkáposztával is isteni.

8. Nyári fügeszezon. Dzsem lett.

9. Vítor Sobral nyúl levese. Portugália egyik legnevesebb séfjének tanfolyamán tanultam, receptet azonban nem kaptunk. Kénytelen voltam magam rekonstruálni, többé-kevésbé sikeresen. A zöldségeket és a nyúlhúst fűszerekkel puhára főzzük, a húst lefejtjük a csontról. A pürésített zöldségleves közepére helyezzük és friss mentát szórunk rá. Azt hiszem, ezzel azért majd még visszajövök.

10. "Bun cha". Vietnámi kedvenc, egy cikkhez készült. Rizstészta+zöldségek+fűszeres, halszószos grillezett húsgombóckák. Hm, igazából annyira jó, hogy inkább mégis jövök majd a recepttel.

11. Béarnaise-mártás. Na, ezzel a tárkonyos hollandival még nem vergődtem zöldágra. Még nem sikerült olyanra készítenem, amilyennek szeretném, pedig már többedik receptnél tartok. Vagy az állaga nem az igazi, vagy az íze, még dolgoznom kell rajta.

12. Libanoni főzőparty decemberben. Kb. 2 óra alatt 13 fogást készítettünk, a legegyszerűbb salátáktól a legraffináltabb bárányos rizspiláfig, egyik jobb volt, mint a másik, életemben nem aprítottam még ennyi petrezselymet. Libanoniak és tunéziaiak társaságában történt, óriási élmény volt. Ezzel még tartozom.