hétfő, január 16, 2006

Áfonyás hagymalekvár ehhez ahhoz

Tegnap vendég volt. Paraméterei: hímnemű, külföldi, fizikai felépítéséből adódóan kb. kétóránként muszáj ennie, különben „keringési problémái” lesznek=nyűgős. Szomszédos külföldről érkezett, de magyarral etetve van eleget, úgyhogy nem az volt tervbe véve. Két dologgal kellett készülni: valami finom kaja, amit azonnal prezentálni lehet, amikor a párórás vonatozás után megérkezik, továbbá valami normális, emberes vacsora. Az eddigi főzésemből talán már feltűnt, hogy nem vagyok kifejezetten az a húsimádó. Na, nem vagyok vega sem, de egyszerűen jobban szeretem a halat, meg a zöldséges ételeket. Sajnálom, ez van. (Meg az édességeket, khm.) De azért tudom a dolgomat, úgyhogy természetesen be volt tervezve a rendes férfias húsos kaja: meg is főztem egy 3(!) órán keresztül takarékon rotyogó, belga sörben főtt marharagut, ami….katasztrofális lett. Komolyan, nem tudom, hogy az én ízlésemmel, vagy a recepttel volt-e a gond, vagy a sör választás nem volt megfelelő, vagy nem adtam bele eléggé szívem-lelkem (leginkább a sörre gyanakszom), mindenesetre a végén túl sörízűnek, túl töménynek…és ehetetlennek minősítettem. Na, erről ennyit (és nem, többet nem szeretnék róla beszélni:)) Helyette lett spontán tengeri herkentyűs, friss kagylós, garnélás, sáfrányos fehérportóis tejszínes szószos pasta, panaszmentesen. Előtte-utána 100%-os szilvapálinka original made in Bihardancsháza. (A., nevedet imába foglaljuk!)

Az azonnal prezentálható „snack”-nek viszont ezt a kis semmiséget dobtam be, barna magos kenyéren, enyhén grillezett kecskesajttal. A recept Amanda Hesser: Cooking for Mr. Latte című könyvéből származik. A hölgy a New York Times gasztronómiai szakírója (ill. manapság már inkább a bor felé tendál), egy időben ideiglenes vezető éttermi kritikusa (ez ott egy igen igen jelentős véleményvezér pozíció), a vélemények róla és írásairól a skála egészén mozognak. A könyv saját love storyját dolgozza fel: egy steak&sör imádó laza pasi és az ő –a többcsillagos éttermekben étkező, kulinárisan képzett, gasztromániás ínyenc- bimbózó kapcsolatát az első randitól az esküvőig. Amely már az első randevút követően majdnem azonnal be is fejeződik, ugyanis szerencsétlen pasi az általa-nem megfeleően kiválasztott étteremben a vacsora után capuccino-t bír rendelni (édesítővel!) – kulinárisan korrekt=eszpresszó. A könyv kvázi egy Sex and the City+Bridget Jones+Larousse Gastronomique keverék. (Interjú a szerzőnővel itt és itt). Magyarul gondolom soha nem fog megjelenni, mert nagyon New York-os. (De németre lefordították). Nem egy komoly irodalmi szösszenet, de kifejezetten olvasmányos és szórakoztató, hosszabb repülőúton tökéletesen elvonja a figyelmet a szomszéd szuszogásáról. És tulajdonképpen, most hogy így jobban nézegetem, egész jó recepteket fedezek fel benne. Például ezt.

Recept:

4 dkg vaj
40 dkg mogyoróhagyma, vékonyra szeletelve (*én simával csináltam, de pl. lilahagymával sem lehet rossz) – mérettől függ, nekem ez három közepes volt
1 tk só
5 ág friss kakukkfű
4 ek sherry ecet (*vagy vörösborecet– sőt én feketeribizli ecetet használtam, mert volt)
4 ek créme de cassis (feketeribizli likőr)
4 ek ribizlidzsemm (*áfonyával csináltam)

Lábasban felolvasztom a vajat. Rádobom az egész vékonyra szeletelt hagymát (igen, a hagyma szeletelése komoly könnyes fizikai teljesítmény) és közepes lángon lassan, néha kevergetve karamellizálom (ez sokkal tovább tart, mint ahogy az ember gondolná – jó 25-30 perc). Ekkor hozzáadom a sót és a kakukkfüvet (szár nélkül). A hagymát kiveszem a lábasból és félreteszem egy edényben. A lábast visszateszem a tűzre és beleöntöm az ecetet. Felkaparászom az edény aljáról a rásült darabokat (deglaze). Ezt ráöntöm a hagymára, összekeverem. Hozzáadom a likőrt, majd amikor az egész kihűlt, a dzsemmet. Szobahőmérsékleten kínálom markáns ízű sajtok mellé (pl. kecskesajt, gorgonzola, camembert). Gyanítom, sültekkel, netán libamájjal sem ehetetlen..

Recept: Amanda Hesser: Cooking for Mr. Latte, Goat Cheese with Shallot-Cassis Marmalade, 103.o.


Címkék: ,


 

 

7 hozzászólás:

Anonymous johanna szerint...

how refreshing! i obviously don't understand a work in your post, but i do recognise an old friend - the dkg! it is so engrained in me to use deka it's unreal. after 6 years here, i have get used to grams instead of dkg, completely refusing to have anything to do with pounds and ounces and stone... a weird, weird world!

10:34 du.  
Blogger chili&vanilia szerint...

Johanna,how funny:)
I can imagine that!In Hungary we really always use dkg so I also always have to get used to other measurements. But here in Belgium we have at least only those grams and no pounds and ounces..

10:48 du.  
Blogger Andreea szerint...

Hi Zsofi, I tagged you for the 4xmeme - all on my Recipe site (101 categories - recipes). Hope you enjoy it :)

9:00 du.  
Anonymous répalány szerint...

szia! nagyon régóta keresek már egy tuti kis hagymalekvár receptet! kedvencem a málnás (ezt éppen a belgáktól kapom rendszeresen:), így biztosan málnásítom majd a receptedet! köszönöm!

6:31 du.  
Anonymous Névtelen szerint...

köszönöm a receptet,megcsináltam,isteni lett!! szuper a blogod,majdnem napi szinten látogatom. most épp a cous-cous vár rám a konyhában,természetesen a te recepted alapján:)

3:52 du.  
Anonymous Csitta szerint...

Hogy karamellizálod cukor nélkül?

9:04 du.  
Blogger chili&vanilia szerint...

magának a hagymának a saját cukortartalma elég

9:48 du.  

Neked is van véleményed?

<< Főoldal