kedd, december 12, 2006

A legbrüsszelibb zöldség: kelbimbó

Igazán szégyen, hogy eddig még egyszer sem volt itt szó a Brüsszelről elnevezett zöldségről. A kelbimbóról. Angolul Brussels sprouts, azaz brüsszeli bimbó, franciául chou de Bruxelles, vagyis brüsszeli káposzta, németül viszont nem brüsszeli (Rosenkohl. De vajon miért nem brüsszeli??)

A kelbimbót a 16. században kezdték el termeszteni Brüsszel Saint Gilles nevű negyedében, a története szerint első írásos említést 1587-ben találnak róla (bár ennek ellentmond, hogy ugyanezen cikk értelmében neves botanikusok a 17. sz. végén még úgy beszélnek róla, mint olyan zöldségről, amelyről hallottak, de nem még látták soha). A 18.sz-ra mindenesetre elterjed Belgiumban és Franciaországban, később Angliában és Amerikában is. Utóbbi kettőben karácsonykor, ill. Hálaadáskor a hagyományos menü része, a sült pulyka mellett köretként tálalják, a legtöbb recept általában bacon-nel és a mi ízlésünk szerint talán furcsa sült gesztenyével keverve ajánlja.

Szinte minden egyes kelbimbóról szóló írás azzal kezdődik, hogy mindenki mennyire utálja. Mintha nálunk azért nem lenne ennyire diszkriminált zöldség, vagy tévedek?
Én mindenesetre a Nemzetközi Kelbimbó Lobbi megbízásából szeretném elmondani, hogy az égvilágon semmi baj nincs ezzel a zöldséggel, tele van egy csomó vitaminnal, folsavval, alacsony a kalóriatartalma (35kcal/10dkg) és megfelelően elkészítve remek. A titok nyitja egyedül a megfelelő főzési mód. Tény, hogy szottyos szürkére főzve nem valami nagy gasztronómiai élmény, viszont a kelbimbó is azon zöldségek közé tartozik, amely ha sütőben készül, akkor köszönőviszonyban sincs főzött önmagával.

220C-ra melegítem elő a sütőt. A kelbimbót megtisztítom: alsó, torzsás végét levágom, külső levelét eltávolítom. Egy uzsonnás zacskóban összerázom olívaolajjal, sóval, friss borssal. Kiterítem egy alufóliával bélelt tepsire, és kb. 20 percig sütöm. (Bevallom, én jéghideg krémes tejfölbe, esetleg ezzel-azzal kikevert tartárszerűségbe mártogatva szoktam enni)

Az alábbi receptek is tanúsítják, hogy milyen változatosan lehet elkészíteni:

Mindmegette kelbimbó receptek

Kicsit különlegesebbek (angolul):
Pirított, citromos kelbimbó (Simply Recipes)

Indiai kelbimbó-curry (Mahanandi)
Kelbimbó&zellerkrémleves petrezselyempesto-val (Stephencooks)
Balzsamecetes sült kelbimbó bacon-nel, almával és hagymával (Stephencooks)
Kelbimbós ravioli (Chili und Ciabatta, németül)

Címkék:


 

 

10 hozzászólás:

Anonymous Névtelen szerint...

Én úgy tudtam, hogy a kelbimbót csak 100 éve kezdték el Brüsszel környékén termeszteni. (Biztos csak ott volt krónikás.)
Németül szokták még (elegánsabban) Brüsseler Sprossen (brüsszeli bimbó) vagy Brüsseler Kohl (brüsszeli káposzta)-ként is emlegetni, de a "Rosenkohl", vagyis rózsakáposzta a legelterjedtebb kifejezés.
Hogy miért? A német már csak ilyenfajta. Nem közösködik efféle neveken! Mindennek megadja a sajátját!

10:08 de.  
Anonymous Névtelen szerint...

Zsófi! Egy újabb "hógolyó"...
http://dallacucina.freeblog.hu/archives/2006/12/13/

3:30 du.  
Anonymous Névtelen szerint...

Ti sose csináltok egy kis igazi magyar pogácsát? Sajtos, túrós csodát?

11:24 de.  
Anonymous Névtelen szerint...

Én a múltkor levest készítettem kelbimbóval, krumplit és sárgarépát tettem még bele, babér, tárkony és borsikafű volt a fűszerezés, meg tejfölös habarás a végén, nagyon finom volt. Azt olvastam valahol, hogy a torzsájánál kereszt alakban vagdossuk be, a nagyobbaknál így tettem, és jó volt.

Sült cékla-fűggő lettem, ezzel lehet valamit kezdeni?? Most is az lesz az ebéd, majdnem-kemény tojással, héjában sült krumplival, kis olajjal, sóval és sok majorannával meleg salátaként... :))

12:24 du.  
Anonymous Névtelen szerint...

Megcsináltam a keserűcsokis brownie sütit, egy szándékos és egy nem szándékos módosítással: (1) szeletelt mandulával a dió helyett (2) kifelejtettem belőle a nescafét. De így is szenzációs lett. Még anyukám is elismerte, pedig ő egyáltalán nem szereti a csokis cuccokat. Pont egy ilyen randa, ködös, deres, nyúlós napra való, hogy jobb kedve legyen az embernek :))

3:22 du.  
Blogger Brünnhilde sziklája szerint...

Ezt a sütős tippet köszönöm szépen. Én mindig kuktában gőzöltem a kelbimbót, de most ki fogom próbálni úgy, ahogy leírtad, méghozzá a szilveszteri malacka mellé, köretnek. Már feltéve persze, ha kibírom addig, mert egyébként rajongok a kelbimbóért. A legjobban csőben sütve szeretem, előbb gőzölni kicsit, aztán főtt tojás karikákkal lerakni és besamellmártással beborítani, foltosra sütni.
nyamm.
nyamm.
:-)

11:22 du.  
Anonymous Névtelen szerint...

Kelbimbó nagyon király lett, pedig nem volt könnyű a hendikepjét gyermekeimnél legyőzni, ám csak sikerült!

12:13 de.  
Anonymous Névtelen szerint...

Olaszul is "cavolini di Bruxelles", vagyis brusszeli kaposztacskak... En is gyakran sutom a fuszeres baranysult melle a vegyes zoldsegkoret reszekent; parom sem ismerte korabban, de most mar mindig o veszi es szorgalmazza az elkesziteset:).
Gratulalok az oldaladhoz, most vagyok itt eloszor, de biztosan nem utoljara! escon

1:35 du.  
Blogger Unknown szerint...

Párom fizikai munkát végez, ezért mindig tartalmas(kalóriadús) ételeket igényel. Kedvence a baconba tekert csirkemáj sütve, minden második napon megenné. Egyszer kísérletképpen kelbimbót is dobáltam egészben a májak közé, (én kelbimbó függő vagyok) aki nem kóstolta el sem hinné milyen mennyei lett. Az egyszerű ízek szimfóniája. Egyébként odavagyok a blogodért, nagyon sokat tanultam és főztem Tőled. Köszönet érte. Márti

8:39 de.  
Anonymous Regina szerint...

Én imádom a kelbimbót baconnel (vagy bármilyen húsos szalonnával) és főtt gesztenyével. Nálunk már pár éve elengedhetetlen téli köret, de számomra önálló egytálételként is tökéletes.

11:50 de.  

Neked is van véleményed?

<< Főoldal