8 óra körül kezdünk, jó?

Annyira jó dolog vendégeknek főzni! Hát még ha olyan vendégek jönnek, akik igazán közel állnak az ember szívéhez – ilyenkor nagy szeretettel és lelkesedéssel készülődöm, alig várom magát az eseményt. Már napokkal előtte cikáznak a fejemben a különböző receptek, ételsorok (hű de jó, hogy nem lát senki ilyenkor a fejembe:)) és borzasztóan élvezem kitalálni a végleges menüt. Ebben a kreatív folyamatban annyi minden szempontot kell figyelembe venni: ki mit szeret/nem szeret; férfi/nő arány = emberes/light-os felhozatal; hagyományosabb ízek/merészebb ízek; mennyi időm van az előkészületekre (más műfaj egy szombat esti vacsora és más egy munka utáni). Ezek mondjuk a keretadottságok. Aztán jön maga a menü: az egyes fogások passzoljanak egymáshoz – ízvilágban, összetevőkben, színben, állagban, stílusban. A szokásos dilemma: bevált recept, vagy új kipróbálása – többnyire a kettő vegyítése a végeredmény, jelentős többségben az utóbbiakkal. Ha már összeállt a menü, következik a vásárlás: ebben a fázisban mindig még egyszer módosul a menü, annak függvényében, hogy végül is mit kapok szép minőségűt. Logisztika: pontos terv készül a fejemben – nagyobb főzésnél akár papíron is, hogy mit mikor kell megcsinálni, hogyan következnek egymás után/párhuzamosan az egyes konyhai műveletek, mit lehet/kell előző este, ill. aznap reggel előkészíteni, mi az amit utolsó percre kell hagyni, sütőterv – visszaszámolva, pontosan hány órakor hány fokra kell előmelegíteni, és így tovább. Egy komplett kis hadművelet. Számomra a vendégség előkészületeinek egyik legszórakoztatóbb és legélvezetesebb része.

Ez történt például a múlt héten amikor egy hatszemélyes vacsorára került nálam sor. Munkanapon, úgyhogy logisztikáztam rendesen, hogy minden gördülékenyen menjen. Az a típusú vendéglátó vagyok, aki utál a vendégség alatt folyamatosan a konyhában sasszézni, én élvezni akarom a vendégeim társaságát. Úgyhogy gyakorlatilag mindent előkészítettem előre, kivéve egy-két dolgot, amit frissen kell készíteni.

A menü ez lett:

Füstölt pisztráng- és gorgonzolakrémes kosárkák

Mandulás brokkolikrémleves

Pármai sonkába tekert tengeri halnyársak (nílusi sügér és lazac)
Karamellizált hagymával, körtével és rukkolával kevert krumplipüré
Grillezett zöldségek
Sült paprikás tartármártás

Citromtorta

A falatokról és a citromtortáról fogok részletesebben beszámolni. A leves egy standard, tulajdonképpen nagyjából ugyanaz a recept, mint a diós karfiolkrémleves, csak brokkolival és mandulával. Tetején pirított kenyérkocka és mandula. A különleges krumplipüré saját ötlet, normál krumplipürébe (vaj, tejszín, szerecsendió) volt belekeverve külön vajon és pici mézen karamellizált hagyma és körte, továbbá a legvégén friss rukkola (ami nyersen megy bele, a hőtől magától összeesik). Isteni, megtartva. A mosogatógép is. Éljen a feltalálója.