Sült cékla kétszer

Amikor sült cékla készül a háznál, mindig sokkal, de sokkal több gumót pakolok a tepsire, mint amennyire az adott ételhez szükség lesz. Ennek több oka van: 1. Pontosan tudom, hogy amikor megsül, akkor egy-kettő azon nyomban úgy ahogy van, joghurtba mártogatva, elfogy. 2. Megsütve, alufóliában pár napig simán eláll a hűtőben, és (szerintem) megunhatatlan. Kedvtől függően lehet még belőle saláta, püré, vagy leves. Ha pedig friss kenyeret megkenek nagyon jó minőségű, hideg vajjal, ráteszek néhány szelet sült céklát, és megsózom – na, számomra az maga a tökély.

Úgy készítem, hogy a céklagumókat megmosom, megszárítom, egyenként (vagy ha kicsik kettesével) alufóliába csomagolom őket, előtte némi olívaolajat locsolok rá. 200C-on bő 1 órán át sütöm (sütőtől, céklától és méretétől függően ez lehet valamivel kevesebb, vagy több.) Amikor megsült, a héja gyönyörűen lejön.

Amerikában egyébként olyan gyönyörű sárga színű, ill. rózsaszín-fehér csíkos céklaféléket láttam (és kóstoltam) pár hónapja, hogy igazán nem bánnám, ha ezek egyszer otthon is felbukkannának.

Sült cékla No 1.:
Sült cékla, felkockázva
Főtt csicseriborsó, olívaolajon, őrölt római köménnyel átpirítva
Morzsolt feta
Rukkola
Olívaolaj, só, bors

Sült cékla No.2:
Sült cékla, felszeletelve
Érett avokádó
Morzsolt fetasajt
Hámozott, sótlan pisztácia
Olívaolaj, só, bors

Céklaszezon indító tavaly, benne további receptekkel