Tajvani tésztaleves

Az ételfotó Samsung Galaxy S7 telefonnal készült.

Az ázsiai tésztalevesek iránti rajongás és imádat évek óta stabilan tartja magát világszerte. Nincs ma már olyan nagyváros, amelynek ne lennének kultikus levesezői. Nálunk a rizstésztás, vietnami pho leves tarol, más európai, és főleg amerikai városokban a komplex ízű japán ramen a legmenőbb. Mindkettőben közös, hogy valójában a tészta a főszereplő, előbbiben a rizslisztből készülő szélesmetélt, utóbbiban búzalisztes, feszes állagú spagetti-szélességű tészta. Az ázsiai leves toptízbe nyugodtan becsatlakozhatna az alább ajánlott tajvani tésztaleves is, amit sokan Tajvan egyik nemzeti ételének is neveznek. A tajvani konyhaművészetet számos hatás érte, ez a leves a szárazföldi (“mainland”) Kínából származik, mint ahogy általában a búzalisztes tésztafélék. Az egyik legfinomabb ázsiai leves, érdemes nekiállni, és nem áll távol az ízlésünktől sem. Egyetlen különlegesebb hozzávalója a csípős szójabab paszta, ehelyett használhatunk koreai-, vagy japán szójapasztát, vagy misót. A leves Cathy Erway, The Food of Taiwan, illetve Ivy (Ivy's Kitchen, tajvani főzőtanfolyam) receptjei alapján készült.

Tajvani marhahúsleves tésztával (Niu Rou Mian)

Hozzávalók (4-6 adaghoz)

1 kg marhalábszár, felkockázva

só, bors

0,5 dl olaj

2 liter víz

5 cm friss gyömbér, felkarikázva

6 gerezd fokhagyma

½ hagyma, héjastul

2 csillagánizs

6 szem szegfűszeg

1 kávéskanál szecsuáni bors

1 kis rúd fahéj

1 dl rizsbor

1 dl sötét szójaszósz

2 evőkanál csípős szójabab paszta

1 darab narancshéj

1 evőkanál nádcukor

Tálaláshoz:

50 dkg ázsiai, búzalisztes tészta (esetleg helyette linguine)

4-6 pakchoi, vagy bármilyen leveles zöldség, pl. kínai kel, kelkáposzta, spenót, stb.

Tetejére:

Felkarikázott újhagyma, friss koriander

A marhalábszárat kb. 4 cm-es kockákra szeleteljük. Konyhai papírtörlővel alaposan leitatjuk, hogy teljesen száraz legyen, megsózzuk, megborsozzuk. Az olajat felhevítjük egy nagy leveses lábasban. és a húst erős hőfokon körbesütjük, úgy, hogy minden oldalán szépen megpiruljon. A körbepirított húsra öntjük a vizet, felforraljuk, és szűrőkanállal leszedjük a tetején keletkező habot. Ekkor levesszük a hőt, és a leveshez adjuk a többi hozzávalót: a felkarikázott gyömbért (nem kell meghámozni), a fokhagymagerezdeket (ezt sem kell meghámozni, a végén eltávolítjuk majd), a hagymát, a fűszereket: csillagánizst, szegfűszeget, szecsuáni borsot, fahéjat (ha van teatojásunk, vagy egy gézdarabunk, tegyük abba a fűszereket, így egyszerűbb lesz a végén kihalászni). Ezután következhet a rizsbor, a szójaszósz, a szójabab paszta (pl. koreai, esetleg miso) és a narancshéj, végül a nádcukor. Alacsony hőfokon, gyöngyözve addig főzzük, amíg a marhahús teljesen megpuhul, ez akár 2,5 óra is lehet. Kuktában is főzhetjük, úgy jóval gyorsabban ekészül. Amikor megfőtt a leves, eltávolítjuk a a hagymát, fokhagymát, gyömbért, egész fűszereket. Külön lábasban kifőzzük a tésztát, ugyanebben a vízben blansírozzuk a zöldséget. Nagy leveses tálkákba adagoljuk a tésztát, a zöldséget, majd rámerjük a forró levest. Felkarikázott újhagymával és friss korianderrel tálaljuk.