Az olasz cucina povera, vagyis szegénykonyha egyik
legjellegzetesebb, egyben legfinomabb étele a pasta e fagioli, vagyis tésztás
bab. A rusztikus, sűrű egytálétel – állaga valahol egy tartalmas leves és főzelék
között – egész Olaszországban elterjedt, hiszen tészta és szárazbab minden háztartásban
akad. Mégis elsősorban a középső régiókban – Toszkánában, Umbriában,
Abruzzo-ban a legjellemzőbb. Mindenki, mindenhol főzi, éppen ezért ahány ház, és
ahány család, annyi recept. Paradicsommal, vagy nélküle –ebből például komoly
viták robbanhatnak ki. De falunként eltérő a fűszerezés, a tészta fajtája, a
bab típusa (nagyon finom pl. csicseriborsóval is.) Csak halkan megjegyzem, hogy
bár olasz ételként tálalva sokkal romantikusabb, azért a magyar konyhában is
simán elmenne, a cigánykonyhában a tésztásbab az egyik leggyakoribb fogás (“Olyan
lecsósan, szaftosan készítik, házi készítésű tészta adja az alapját” írják például
“A masina” című, bódvalenkei szocio-gasztronómiai kiadványban.)
Ezt a rusztikus, laktató és pompás egytálételt akár a maradék
hűvösebb napokra, akár a tavaszi, nyári bográcsozásokhoz ajánlom, garantált
siker. A tészta lehet itthon ritkán kapható, de jópofa gyűrűtészta (ditali),
vagy fusilli, szarvacska, vagy akár megtört lebbencs-, csuszatészta, a lényeg,
hogy apró, falatnyi legyen. Ha a tészta már megfőtt benne, akkor azonnal
fogyasztani kell, később a tészta magába szívja a levet és az étel egyre sűrűbb
lesz. Ha előre szeretnénk vele készülni, akkor a babos sűrű levest megfőzhetjük
előre, a tésztát pedig csak fogyasztás előtt főzzük bele. A parmezán és a jófajta
olívaolaj nagyon fontos a tetejére!
Olasz tésztás, babos
egytálétel (Pasta e fagioli)
Hozzávalók (6-8 adag)
1dl olívaolaj
2 hagyma, finomra aprítva
2 szárzeller, finomra kockázva
8 gerezd fokhagyma, finomra aprítva
1 doboz (400g) konzerv hámozott paradicsom
50 dkg száraz bab (előző éjszakára beáztatva)
2 ág friss kakukkfű
1 ág friss rozmaring
só, bors
40 dkg rövid tészta (pl. ditali, fusilli, vagy szarvacska)
Tálaláshoz: olívaolaj, parmezán
Egy nagy lábasban az olívaolajhoz adjuk a finomra aprított
hagymát, szárzellert, fokhagymát. Picit megsózzuk, majd néhány perc alatt üvegesre
dinszteljük. Hozzáadjuk a konzerv hámozott paradicsomot (nyáron meghámozott,
kimagozott friss paradicsomot), majd a leszűrt babot, amelyet előző éjszaka
hideg vízbe áztattunk. Felöntjük kb. 2 liter vízzel (vagy akár füstölt csülök,
vagy húsvéti sonka főzése után maradt főzővízzel). Beletesszük a kakukkfüvet és
a rozmaringot. Ilyenkor nem szabad sózni, különben kemény lesz a bab, majd csak
a főzési idő vége felé. Közepes lángon, bő egy óráig főzzük, amíg a bab
megpuhul (a főzési idő a bab fajtájától függ.) Amikor megfőtt, sózzuk. A babból
kiveszünk kb. két merőkanálnyit, és ezt botmixerrel pürésítjük, majd
visszatesszük a levesbe, ezzel is sürítjük kicsit. Beletesszük a 40 dkg száraz
tésztát, és 15 perc alatt készre főzzük. Én pár csepp tabascoszószt is szoktam
hozzátenni, hogy kissé csípős legyen. Jó minőségű olívaolajjal és sok reszelt
parmezánnal tálaljuk.
Külön szoktuk főzni a tésztát,fogyasztáskor a tányérban keverjük össze a levessel.Legtöbbször szélesmetélttel esszük,de bármilyen tésztával jó.Pici borecettel szoktam savanyítani,a tányérba lilahagymát is szórok.Korlátlanul lehet variálni,mindössze két elhagyhatalan eleme van:a bableves és a tészta.
VálaszTörlésIgen, ez a külön főzzük a tésztát...elgondolkodtató. Tény, hogy így nem befolyásolja az étel állagát és jobban eltartható. De a hagymás változat (én is így szoktam enni) az már svábos, nem? :)
VálaszTörlésgambas
De:)
VálaszTörlés